.jpg)
A Magyar Nemzet című napilap szerdai számában szocialista politikusokra hivatkozva írt arról, hogy a kormány tervei között lehetőségként szerepel a vizitdíj 300 forintról 1000 forintra emelése is.
Az MSZP elnökhelyettese is határozottan cáfolta, hogy kormányzati tervek lennének a vizitdíj emelésére. Juhász Ferenc bejelentette továbbá, hogy az Alkotmánybíróság elnökének állásfoglalását kéri, adónak minősül-e a vizitdíj.
Az elmúlt másfél évben semmilyen kormányzati jelentésben nem olvastam, nem találkoztam azzal a szándékkal, hogy a vizitdíjat emeljük meg - jelentette ki az MSZP elnökhelyettese. Juhász Ferenc azt mondta, nem hiszi, hogy egyetlenegy párttársa is találkozott volna ilyen javaslattal. "Nem lehet olyan szocialista politikus a forrása a Magyar Nemzetnek, aki ezt az álhírt megerősíthette" - fogalmazott, hazugságnak nevezve a napilapban leírtakat.
Az MSZP-s politikus arra szólította fel a lapot, hogy 24 órán belül vagy ismerje be hazugságát, vagy nevezze meg "az egészen bizonyosan nem létező" forrásait. Juhász Ferenc úgy vélte, Orbán Viktor nem lehet olyan nagy bajban, hogy "a radikális jobboldali média a Fidesz kampánystábjával egyeztetve minden napra kieszeljen egy hazugságot és ezzel próbálja meg a választókat megtéveszteni". Szavai szerint a március 9-i népszavazásig azzal kell számolni, hogy minden nap lesz egy olyan információ, amely a választók megtévesztésére irányul.
A szocialista politikus csütörtökön levélben kéri Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság elnökét, hogy foglaljon állást arról, adónak minősül-e a vizitdíj. Juhász Ferenc emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor hétfőn egy vidéki fórumon rejtett adónak nevezte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Hozzátette: az Alkotmánybíróság népszavazást jóváhagyó döntésével azt is kimondta, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj nem költségvetési tétel.
Orbán: A vizitdíj nem más, mint betegadó
Betegadónak nevezte Orbán Viktor a vizitdíjat és a kórházi napidíjat Dunaújvárosban. A Fidesz elnöke kijelentette: a nyugdíjasok érzik a legjobban, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj egy kétszeres adóztatás, hiszen ők azok, akik egész életükben fizették a járulékot, és az előző rendszerben arra hivatkozva nem kapták meg teljes munkabérüket, hogy abból fedezik a gyógyításukkal kapcsolatos kiadásukat.
"Tehát talán leginkább a nyugdíjasok érzik úgy, hogy át vannak verve, őket csapták be leginkább, hiszen egyszer már fizettek az egészségügyi ellátásért, és most, ha bajba kerülnek, még egyszer kell fizetniük a vizitdíjat, a kórházi napidíjat. Ezt igazságtalanságnak érzik" - fogalmazott a pártelnök. Hozzátette: hívhatják ezt járuléknak, díjnak vagy másként, valójában kettős adóztatásról van szó, egy külön betegadóról.
"A vizitdíj és a kórházi napidíj maga a betegadó, amit egy járulékfizetés után még egyszer elvesznek az emberektől" - fejtette ki.
Segített vagy sem a vizitdíj?
Jelentősen eltérően vélekedik az egészségügyi tárca és a Magyar Orvosi Kamara a vizitdíj és kórházi napidíj eddigi hatásairól, további létjogosultságáról.
A vizitdíj és kórházi napidíj tavalyi bevezetése valamivel több mint 21,7 milliárd forint bevételt eredményezett, a betegek által fizetendő önrész visszaszorította a hálapénzt, kevesebb lett az orvos-beteg találkozás, aminek eredményeként jelentős megtakarítás jelentkezett az Egészségbiztosítási Alapban (E-Alap) - közölte az Egészségügyi Minisztérium.
A főbb ellátási formákat tekintve az önrész fizetésével a háziorvosoknál 9,5 milliárd, a járóbeteg-ellátóknál 6,2 milliárd, a kórházaknál pedig 2,2 milliárd forint bevétel keletkezett.
A díjfizetés következtében csökkentek az indokolatlan orvos-beteg találkozások, ez leginkább a felnőtt háziorvosi praxisokban figyelhető meg: 2006-hoz viszonyítva havonta átlagosan 241-gyel kevesebb beteg kereste fel a háziorvost, ami a tavalyelőtti betegadatokhoz képest 25 százalékos csökkenést jelent. A szakrendelők esetében - február és november között - 2006-hoz képest 8 millióval kevesebb esetszámot regisztráltak éves szinten. Az úgynevezett vegyes háziorvosi körzetekben a visszaesés 19 százalékos volt 2006-hoz viszonyítva.
Az orvoshoz fordulások számának csökkenéséből adódóan kevesebb vényt és kevesebb gyógyszert írtak fel az orvosok, ami kedvezően hatott a E-Alapra. Az megtakarítás hozzávetőleg 62 milliárd forintot tesz ki.
A E-Alapban keletkezett többletet az Egészségügyi Minisztérium "visszaosztotta" az intézményeknek, illetve az alapellátásban a háziorvos dönt arról, mire fordítja a vizitdíjból befolyó összeget. Egy átlagos háziorvosi praxis nagyjából 180 ezer havi pluszt könyvelhet el a vizitdíjakból, voltak, akik új gépeket, eszközöket vásároltak, vagy az alkalmazottak javadalmazását emelték.
A fekvőbeteg intézményeknél a bevételből kellett javítani a kórházi étkeztetést és megoldani a betegek személyes értékeinek védelmét szolgáló széfek beszerzését. Ezeken kívül volt kórház, amely ágyainak nagy részét cserélte le korszerűbbre, komfortosabbra.
Magyarországon - az alapesetben - 300 forintos vizitdíjat 2007. február 15-től kell alkalmanként fizetnie minden 18. életévét betöltött lakosnak, ha háziorvoshoz, fogorvoshoz fordul, vagy szakrendelőbe megy. A kórházi napidíjat, amely szintén 300 forint naponta, a kórházban eltöltött napok után kell megfizetni.
A vizitdíj és kórházi napidíj bevezetését számos szakmai és civil szervezet, több parlamenti párt ellenezte. A Magyar Orvosi Kamara szerint a vizitdíj és kórházi napidíj nem hozott jelentős bevételt sem az alapellátásban, sem a kórházaknál. Érdemben nem volt hatással a hálapénzre sem, és a díjfizetéssel továbbra sem értenek egyet.
Éger István, a MOK elnöke hangsúlyozta, hogy a vizitdíj-bevétel - betegszámtól függően - nagyon eltérő bevételt jelent az orvosoknak. Van, ahol a bevétel havi 80-90 ezer, de van olyan praxis is, ahol ez az összeg eléri a 400 ezer forintot havonta, ugyanakkor egy-egy rendelő fenntartási, működtetési költségei nagyjából megegyeznek.
Aláírásgyűjtés-a vizitdíj életbevágó az orvosoknak
20-21 milliárd folyt be a vizidíjból
A tb-törvény részletei
MTI