Nem kell aggódni, stabil a magyar pénzpiac

A magyar pénzügyi piac a nehéz 2007-es évben is stabilan, komolyabb megrázkódtatásoktól mentesen működött - állapítja meg Farkas István, a Felügyeleti Tanács elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2007-es éves jelentéséhez írt előszavában.

A PSZÁF honlapján olvasható jelentés kiemeli, hogy a hazai pénzügyi szektor 2007 során számottevően romló külső, és az előző évihez hasonlóan nehéz belső körülmények között működött.

A jelentés szerint a külső körülmények romlása az észak-amerikai jelzálogpiaci válságból táplálkozó globális pénzügyi instabilitásban, illetve ennek nyomán – különösen az év második felében – jelentősen dráguló forrásköltségekben észlelhető.

A belső feltételek nehézségei elsősorban a lassuló hazai gazdasággal összefüggésben növekvő hitelkockázatokból adódtak, amelyet a piaci kockázatok – például a forint stabilitásának javulásából adódó – mérséklődése részben ellensúlyozott.

A nemzetközi válsággal kapcsolatban a PSZÁF kifejti: a pénzügyi szektorban és azon kívül még nagyarányú további veszteségekre kell számítani, a válság még jelentős, és bizonytalan ideig elhúzódhat. Huzamosabb ideig számolni kell olyan jelenségekkel, mint a pénzpiacot és a vállalati kötvénypiacot jellemző magas kockázati felárak, a pénzügyi piacokat – főként a részvény- és valutapiacot – jellemző nagyfokú volatilitás, illetve a fejlődő piacokat az átlagosnál nagyobb mértékben sújtó alacsony globális kockázati étvágy. Mindez tartósan drága likviditást és magas piaci kockázatokat jelent.

A magyarországi helyzetet elemezve kiemelik, hogy a magyar pénzügyi rendszer szereplőinek a közép-kelet-európai régió, vagyis a fejlődő Európa kockázataival is számolnia kell. Az elemzők részint térségi fertőzési kockázattal számolnak, részint figyelembe veszik Magyarország makrogazdasági egyensúlytalanságait és más belső eredetű kockázatait. E kétfajta kockázati profil kombinációja alkalmas lehet akár arra is, hogy a piaci elemzésekben Magyarországot sérülékeny fejlődő országként tüntessék fel.

A jelentés készítői szerint az elkövetkező egy évben változatlanul nehéz és ingadozó makrogazdasági helyzettel, illetve piaci körülményekkel kell számolni. A magyarországi gazdasági növekedés üteme csekély mértékben erősödhet. A fogyasztói infláció éves rátája várhatóan tovább mérséklődik, bár az élelmiszer- és energiaárak hatása e folyamatot jelentősen fékezheti. A magas pénz- és tőkepiaci kockázatok fennmaradnak. A valuta-, kötvény- és részvénypiacokon az elkövetkező év során is a szokásosnál jelentősebb mértékű volatilitásra lehet számítani.

Folyamatosan növekszik a hazai bankok nettó kitettsége a pénz- és tőkepiaccal szemben, egy olyan időszakban, amikor az ily módon megszerezhető források drágák, a piaci volatilitás pedig jelentős. E tendencia továbbélése várható 2008-ban is - állapítja meg a jelentés. Ugyanakkor megjegyzik: a likviditási kockázat szempontjából kedvező, hogy a bankok egyre jelentősebb mértékben "támaszkodnak" a hazai pénzpiaci alapok, az egyéb nyíltvégű alapok készpénzhányadának lendületesen gyarapodó állományára és a nagykereskedelmi jellegű finanszírozás nagyobb részét külföldi anyabankok bocsátják rendelkezésére.

A hitelkockázatot elemezve megállapítják, 2007-ben a fiskális megszorítások következtében megnövekedett ügyfélkockázat ellenére sem volt tapasztalható a banki portfólió-minőség jelentősebb arányú romlása. Ugyanakkor kiemelik, hogy a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított adósságráta 2007 végén 51 százalékos volt, miközben az adósságszolgálati ráta 2007 végére 13 százalékot ért el. Ez utóbbi érdemben meghaladja az eurótérség 10,5 százalék körüli átlagát. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a lakosság átlagos hitelterhelése már ma is magasnak tekinthető, illetve, hogy 6-8 százalékos nominális nemzetgazdasági jövedelemnövekedés mellett 25-30 százalékos lakossági hitelexpanzió csak gyorsan növekvő adósságráták mellett tartható fenn - állapítja meg a PSZÁF jelentése.

Megjegyzik azt is, hogy folyamatosan lazulnak a hitelezési feltételek, egyre kockázatosabb termékek jelennek meg. E tendencia egyik vonulata a hitel/fedezet arány növekedése, a kezdetben kedvező, később szigorodó feltételekkel kínált, türelmi idős konstrukciók kínálata, illetve a kizárólagosan eszközfedezet (ingatlan, gépjármű) alapján nyújtott hitelek állományának növekedése. A forinthitelekhez képest jelentős kamatelőny miatt folyamatosan nő a devizahitelek aránya, emelkedik a banki ügyfelek fedezetlen árfolyamkockázatából adódó közvetett hitelkockázat is. E tendencia legújabb fejleménye a PSZÁF szerint különösen kockázatos japán jen alapú, illetve a valutakonverziós opcióval kínált lakossági hitelek terjedése.

A magyar pénzügyi szektor számára a 2007. év egyik legfontosabb eseménye a bankok tőkejövedelmezőségének jelentős csökkenése volt, amit a biztosítói szektor kisebb mértékű, de már a második egymást követő évben jelentkező hasonló elmozdulással követett - áll a jelentésben.

A bankszektor, a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezősége ennek ellenére változatlanul magas, a változás mértéke és gyorsasága azonban mindenképpen figyelemre méltó.

A PSZÁF megállapítása szerint a pénzügyi szektor tőkehelyzete a kockázattal arányos tőkekövetelménnyel rendelkező szektorokat tekintve mind rövid távú (statikus), mind pedig hosszú távú (dinamikus) mutatók alapján megfelelően biztonságosnak tűnik. Statikus szemléletben 2007 végén az egyes szektorok átlagos tőkemegfelelési szintjei a kockázat alapján meghatározott tőkekövetelmény 130–228 százalékát érték el, amelyek közül az alacsonyabb érték a bankszektorra, a magasabb pedig a biztosítási szektorra vonatkozik.

"Még robbanhat egyet a globális pénzpiac"
Elkapták a mentőövet: mégsem lesz összeomlás?
Rá sem ismerünk majd a pénzügyi szektorra 

MTI