.jpg)
Az EU-bizottság efféle meghátrálása nem gyakori, a mostani bejelentés mégsem volt túl nagy meglepetés, miután májusban McCreevy hivatala maga hozta nyilvánosságra azt a nemzetközi felmérési eredményt, amelyből kiderült, hogy "nincs olyan gazdasági jel, amely ok-okozati összefüggésre utalna az arányossági elvtől való eltérés és a társaságok gazdasági teljesítménye között".
Az egy részvény-egy szavazat kötelezővé tételét főleg Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok ellenezték. Ezekben az országokban sok a családi eredetű, részben ma is családi tulajdonban lévő vállalat, amelyekben gyakori az alapítók nagyobb szavazatsúlya.
Más tagországokban a részvényesek közti megállapodások, aranyrészvények vannak érvényben, illetve alapító okiratban korlátozzák, hogy egy részvényesnek vagy részvényes csoportnak legföljebb hány szavazata lehet, függetlenül a tulajdoni hányadától. A brüsszeli bizottság által májusban kiadott felmérés szerint az "európai részvénytársaság" státust elért 464 vállalatnak a 44 százaléka alkalmaz ilyen szabályokat.
Az Európai Munkáltatók Szövetsége (Business Europe) üdvözölte az Európai Bizottság visszalépését. "Mindig is azt mondtuk, hogy nem lehet mindent egyforma ruhába öltöztetni. Minden vállalatnak joga van meghatározni a belső struktúráját. Az a lényeg, hogy átláthatóság legyen, a befektetők tudhassák, érthessék, mibe fektetnek be. Ami nem tetszik nekik, azt meg nem kell megvenniük" - mondta a Business Europe jogügyi osztályának vezetője, Jerome Chauvin.
Brüsszel visszaköveteli az agrárpénzeket!
Kevesebb EP-képviselőnk lesz? - jövő héten eldől
Mol-OMV csata: Brüsszel mond áment?
Milyen lesz az egységes EU-energiapiac? (hanganyag)
MTI