
Érdekes tendenciának nevezte a biztos, hogy miközben tavaly az esetek száma nőtt, a lefoglalt termékek száma csökkent (összesen 43 671 eljárás során több mint 79 millió terméket foglaltak le, szemben az egy évvel korábbi 37 ezerrel, illetve 128 millióval szemben). Ennek egyik oka az, hogy előretört az internetes vásárlás, amely viszont általában kisebb tételben folyik, másrészt pedig úgy tűnik, hogy a hamisítók egyre szívesebben szállítanak kisebb kockázatot jelentő kisebb mennyiségben.
A termékhamisítás továbbra is jogi és gazdasági probléma, de súlyosabb esetben a termékek a fogyasztók biztonságát és egészségét is veszélyeztethetik, hangoztatta Kovács László. Kiemelte: tudatosítani kell a vásárlókban, hogy az olcsónak vélt termék nagyon drága lehet a végén. |
A magyar biztos elmondta: a hamisított termékek leggyakoribb forrásországával, Kínával folyamatosan javul az együttműködés. Két-három éve még a hamis termékek 80 százaléka volt kínai eredetű, a friss adatok 60 százalékot jeleznek.
A hamisítás új forrásországaként jelent meg a mostani statisztikában Grúzia, ahonnan a lefoglalt termékek 2,51 százaléka származott. A volt szovjet államot a brüsszeli adatok a szépségápolási cikkek legfőbb forrásországaként emelik ki. A részletes statisztikában egy ízben feltűnik Magyarország neve forrásországként is a ruházati kiegészítők kategóriájában, 1,41 százalékos részesedéssel.
Kopasztás: hamisítvány a gyógyszertárakban
Egyre több a hamis méz (hanganyag)
Kovács László termékhamisítás elleni akcióterv kidolgozását sürgeti (hanganyag)
Kína és Oroszország a kalóz toplistán
Akciózik az unió a termékhamisítás ellen
MTI