Nem nyúlt a kamathoz a Bank of England
A Bank of England utoljára februárban, az előtt decemberben csökkentette irányadó kamatát, negyed-negyed százalékponttal.
Az alapjában a bankközi piacra korlátozódó, ott pénzhiányt, magas kamatokat okozó nem elsőrendű válság makrogazdasági begyűrűzésének megelőzésére, mindenekelőtt a lakosság túlnyomó részét érintő lakáspiac összeomlásának megelőzésére a Bank of England tavaly év végén agresszív kamatcsökkentésbe kezdett - különösen szokatlan ez tőle, hiszen a korábbi években világviszonylatban élen járt a szigorban. 2003. novembertől rendszeresen emelte a kamatot - egyetlen, átmeneti enyhítéstől eltekintve 2005. augusztusban -, egészen tavaly júliusig, 5,75 százalékig.
A tavaly év végi fordulatot a nem elsőrendű válság okozta aggodalmak indították el, de a bank meg is tehette, mert az év vége felé az infláció csökkent. Decemberben 2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció a tavaszi, 3 százalékot meghaladó ütemek után. A banknak folyamatosan 2 százalékot kell megcéloznia.
A további kilátások azonban arra vallanak, hogy a Bank of England nem követheti tovább az amerikai Fed példáját, inkább az Európai Központi Bank (EKB) sorsára juthat: meg fogja kötni a döntéshozók kezét az infláció.
A brit központi bank vezetőinek legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy az inflációt már a következő hónapokban tovább emelkedni várják, vissza 3 százalék közelébe vagy azon is túl. Januárban 2,3 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-infláció Nagy-Britanniában.
Csak egy évig "védelmezi" az állam a brit bankot
Ez nem Amerika: megússzuk a legrosszabbat?
Európai kamatpolitika: második félévtől várható lazítás
MTI