Nem vettünk fel több hitelt, mégis nőtt az adósságunk

Mind a magyarországi hitelintézetek, mind a reálgazdaság számára változatlanul komoly gondot jelent a hitelaktivitásnak a hitelkereslet és kínálat egyaránt lanyha volta miatti visszaesése. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai alapján a hitelezési volumenek a korábbi tendenciákat követve tovább csökkentek, a nominális növekedés kizárólag az árfolyam alakulásnak volt köszönhető 2011 júliusában.

A tisztítatlan adatok szerint 2011 júliusában a bankok háztartási és vállalkozói bruttó ügyfélhitel állománya jelentősen növekedett az előző hónap végéhez képest, a növekmény azonban teljes egészében a volatilisen mozgó deviza/HUF árfolyamoknak köszönhető. Az árfolyamhatástól megtisztított adatok azt mutatják, hogy a bankok esetében mind a vállalkozói, mind a háztartási hitelállomány volumene – 0,3, illetve 0,4%-kal - csökkent a legutóbbi hónap folyamán.

A bankok belföldi ügyfeleinek betétállománya a teljes forrásállományon belül az utóbbi egy évben 37 és 40% között ingadozott, 2011. első hét hónapjában pedig 38,7 és 39,7 % között mozgott. Az ügyfélbetét állomány 2011 júliusában nominálisan kismértékben nőtt, a forrásállomány százalékában csekély mértékben csökkent. Habár a forráshiányos/emelkedő forrásköltséges nemzetközi környezetben a bankok finanszírozásában elvileg kedvező lenne, ha abban növekvő szerepet játszhatna a belföldi ügyfélbetét-állomány, a bankszektor kamatversenye a potenciális betétesekért mindezidáig visszafogott volt. A betéti kamatemeléseknek ugyanakkor gátat szab a szektor alacsony jövedelmezősége, így a bankok – a fizetőképes potenciális hitelfelvevők korlátozott hitelkeresletével is összefüggésben – összességében inkább elviselik az eszköz oldali aktivitás csökkenését.

Részvénytársasági hitelintézetek (MFB, EXIM, KELER nélkül)  hiteleinek összetétele (bruttó állomány)

Forrás: PSZÁF/Privátbankár

A külföldi források – a saját tőkén kívüli finanszírozás, amelynek mintegy kétharmada anyabanki finanszírozás – arányának trendje az utóbbi egy évben csökkenést mutatott. Amíg tavaly júliusban a forrásoldal 30,8 %-ával voltak egyenértékűek, addig 2011. július végén az arányuk csak 26,8%-ot tett ki. A legutóbbi egy hónapban a külföldi források nominális összege és mérlegen belüli súlya is nőtt, de – tekintettel a külföldi források devizaszerkezetére - az emelkedésben itt is fontos szerepet játszott a forint árfolyam gyengülése.

450 milliárddal csökkent a vállalati hitelállomány Az 1,2 százalékos gazdasági növekedés a hitelezés növekedése nélkül valósult meg tavaly, mivel a vállalati hitelállomány 400-450 milliárd forinttal csökkent. Részletek>>

A saját tőke – az utóbbi egy évet tekintve kissé növekvő, de július hónapban minimálisan csökkenő – forrásokon belüli részarányával együtt a bankszektor által kihelyezhető források döntő részét a fent említett forráselemek lefedik, hiszen a mérlegben fennmaradó további forráselemek jelentős része (a bankok egymásnak nyújtott bankközi betétei, egymástól felvett hitelei) szektor szintű konszolidálás esetén eltűnne. A banki fióktelepek – amelyek a bankokénál nagyságrenddel kisebb ügyfélhitel állománnyal rendelkeznek – hitelállomány alakulása 2011 júliusában kedvezőbben alakult, mint a bankoké. Ebben szerepet játszott, hogy a Deutsche Bank magyarországi leánybankja 2011 júliusával fiókteleppé alakult át.

A hitelaktivitás július hónapban gyenge volt a szövetkezeti hitelintézeteknél is: mind a vállalkozói, mind a háztartási forinthitelek állománya gyakorlatilag stagnált, miközben a devizahitelek forintban kifejezett állomány emelkedése a forint gyengülése számlájára volt írható.

A teljes hitelintézeti szektor együttes árfolyamszűrt vállalkozói hitelállománya összességében csak alig maradt el a június végi értéktől, a háztartási hitelállomány tekintetében pedig mintegy 0,3%-os havi volumen visszaesés adódott.

Privátbankár