Nincs meglepetés: 3,6% az infláció

Az idei év júliusához viszonyítva 1 hónap alatt az élelmiszerek árai 1,1 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,6 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,2 százalékos átlagos árnövekedése következtében.

Csökkenő élelmiszerárak 

Árcsökkenés volt megfigyelhető a liszt (3,2%), a cukor (2,6%) és a tej (1,6%) esetében. Növekedett a kávé (2,8%), a tojás (1,4%), a párizsi, kolbász (1,3%) és a baromfihús (1,1%) ára. A főcsoportok közül az egyéb cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt. Emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai is, 0,5 százalékkal. A szolgáltatások esetében 0,3 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 3,0 százalékkal kellett többet fizetni.

A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,6 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz képest.

12 hónap alatt, az előző év azonos időszakához viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (57,0%), a cukor (46,3%), az étolaj (28,0%), a péksütemények (16,6%), a kávé (16,3%), a kenyér (13,8%), a tej (13,2%) és a sajt (10,2%) ára.

Beigazolódtak a várakozások

Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (12,2%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 13,6 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 4,8 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gáz 19,3 százalékkal, a távfűtés 5,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2,5 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti volt (2,0%), ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalék, a szeszes italok, dohányárukért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Az első nyolc hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az EU 27 tagországában 2011. júliusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. júliusban. A legkisebb áremelkedést Írországban (1,0%) és Szlovéniában (1,1%), a legnagyobbat Észtországban (5,3%) és Romániában (4,9%) mérték.

Beigazolódott a Capital Economics pénzügyi-befektetési elemzőház felzárkózó piaci szakértőinek a várakozása, miszerint az augusztusi infláció 3,6 százalék lesz. Londoni szakértők széles sávban mozgó, 3,1-3,6 százalék közötti prognózisokat adtak a teljes kosárra számolt, éves összevetésű augusztusi magyarországi inflációra.

A Privátbankár Árkosár-felmérésének eredménye szerint a chipsadó életbe lépése utáni első árkörképünk során az adó hatálya alá tartozó élelmiszerek körében tapasztaltunk érdekes jelenségeket, összességében azonban nem mértünk áremelkedést, sőt: 30 termékből álló mintakosarunk átlagosan 279 forinttal olcsóbb volt augusztusban, mint egy hónappal korábban. Részletek>>

Az idei évre 3,8 százalékos inflációt várnak az elemzők

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője jónak nevezte, hogy a maginfláció el kezdett csökkenni. Mint mondta, jól látszik, hogy továbbra is gyenge a belső kereslet, a kereskedők nem nagyon tudnak árat emelni. Szerinte az infláció alakulása alapján akár már az év második felében csökkenthetné a jegybank az alapkamatot, ám a rossz külső hangulat miatt az elemző szerint ez legfeljebb a jövő év első felében történhet meg. A kilátásokról szólva, az elemző úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban nyilvánosságra került kormányzati intézkedések több tized százalékpontnyi hatással lehetnek az inflációra, ez azonban egyszeri lesz. Mint mondta, az idei évi prognózisát nem változtatta, továbbra is 3,8 százalékos éves átlagos inflációt vár, a jövő évit azonban a 3 százalék körüliről 3,3-3,5 százalék közöttire emelte.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az infláció gyorsulása elsősorban bázishatásoknak köszönhető, mivel az egy évvel ezelőtti áramár csökkentés kikerült a bázisból, emellett az élelmiszerárak 1,1 százalékos havi esése elmarad az egy évvel ezelőtti 1,9 százalékos csökkenéstől.  Véleménye szerint a következő hónapokban ellentétes hatásokra lehet számítani. Egyfelől az élelmiszerárak tavaly év végi, illetve az üzemanyagárak decemberi megugrása fokozatosan kikerülhetnek a bázisból, ami párosulva a továbbra is gyenge belső kereslettel az infláció enyhülését okozhatja.  Az elemző véleménye szerint az infláció mérséklődését a gyógyszerárak októberi visszaesése is némileg segítheti. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó szeptemberi bevezetése, illetve a jövedéki adók novemberi emelése az infláció emelkedése irányába hat. Így a következő hónapokban 3,7 százalék körüli infláció várható, ami decemberre 3,4 százalékra mérséklődhet. Az idei évre 3,8 százalék, jövőre 3 százalék körüli éves átlagos inflációra számít a TakarékBank elemzője.

MTI, Privátbankár