A képzési területek népszerűségében nem történt jelentős változás. Az eddig legkeresettebb pénzügyi-számviteli képzésektől kismértékben az egyéb közgazdasági, ügyviteli és kereskedelmi képzések irányába mozdult el a kereslet, de a képzések fő iránya továbbra is a pénzügy, számvitel maradt.
Kiss János Tamás, a Perfekt vezérigazgatója szerint a felnőttképzési piac 2011 közepére, második felére térhet magához, és ekkortól várható jelentősebb növekedés. Továbbra is igaz, hogy a képzéseket maguk finanszírozó magánszemélyek száma a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent, és a tavalyi évhez hasonló szinten állt be. A vállalati képzések esetében jellemző, hogy a korábbi előrejelzéseket is meghaladóan, a várakozásokon felüli arányban támaszkodnak a cégek a pályázati forrásokból finanszírozott képzésekre, vagyis a vállalatok önereje, finanszírozó képessége a képzések esetében a vártnál is jobban csökkent.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzéseken belül kiemelkedő arányt képviselnek az európai uniós pályázati forrásokból megvalósított képzések, amelyek tematikájában az általános kompetenciák fejlesztése a meghatározó, így a nyelvi, informatikai, kommunikációs és a vezetői kompetenciák fejlesztését megcélzó képzések a legkedveltebbek. 2011-ben várhatóan az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázataiból finanszírozott képzések lesznek a rangsor vezetői - derül ki a közleményből.
Czomba Sándor: új felnőttképzési törvény készül A kormány új felnőttképzési törvényen dolgozik, amelynek egyik lényeges iránya az egyszerűsítés és az átláthatóbbá tétel lesz - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén Czomba Sándor a készülő törvényről nem árult el konkrét részleteket, azonban hangsúlyozta: Magyarországon közel 900.000 olyan ember van a munkanélküliek és az inaktívak táborában, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Azért is lenne fontos ezeknek az embereknek a képzése, mert a szakképzettek elhelyezkedési aránya sokkal kedvezőbb a munkaerő-piacon - fűzte hozzá. Czomba Sándor elmondta: minél több hátrányos helyzetűt kell bevonni a képzésekbe, bár ez nem egyszerű, az ő részvételi hajlandóságuk, motivációjuk növeléséhez megfelelő eszközrendszert kell működtetni. Jelenleg nagyon bürokratikus a felnőttképzési rendszer, abban nemcsak a szakképző iskolák, hanem többek között a térségi integrált szakképző központok (tiszk), és a magáncégek is részt vesznek - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a felnőttképzési piacon világos, átlátható szerkezetet, munkamegosztást kell kialakítani. Lényeges kérdés emellett a képzés eredményességének, hatékonyságának mérése is, és a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (rfkb-k) hatáskörét a felnőttképzés kapcsán is érdemes megvizsgálni - jelezte Czomba Sándor. Kiss Péter (MSZP) a bizottság ülésén hangsúlyozta: a felnőttképzés irányainak kialakításakor figyelembe kell venni a piaci keresletet, a gazdaság szereplőinek megrendeléseit. Hozzátette: a hátrányos helyzetű térségekben élő, alacsony képzettségű emberek esetében fontos lenne, hogy felnőttkorban, felnőttképzés keretében megerősítsék az alapkompetenciákat, így az írni-olvasni tudást, számolást. A felnőttképzési rendszert valóban fejleszteni kell, mivel hosszabb távon a nagyobb mobilitásnak, a foglalkoztatás és a gazdaság rugalmasságának kulcspontja a felnőttképzés, növelni kell az ebben részt vevők arányát. |
MTI, Privátbankár