Az egy életre szóló járadék csak a pénztártagnak jár, az elején garanciatartamos járadéktól a végén garanciatartamos járadékon át a két vagy több életre szóló járadékig haladva a hozzátartozók azonban egyre biztosabban juthatnak hozzá az elhunyt pénztártag járadékához. Mivel azonban ilyen esetekben az egyéni számlán összegyűlt tőke egyre több kedvezményezett között oszlik meg és egyre hosszabb ideig kell folyósítani, így ugyanebben a sorrendben haladva egyre kisebb összegű lesz a havi járadék nagysága.
Az egy életre szóló járadékot a pénztár kizárólag a tag számára, annak haláláig folyósítja. Ez a szolgáltatás csak akkor örökölhető, ha a pénztártag a felhalmozási időszakban halálozik el.
| A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor abban az esetben igényelhet egyösszegű szolgáltatást, ha pénztári tagviszonya a különböző pénztárakban összesítve a 180 hónapot nem haladja meg. Ha a pénztártag az egyösszegű kifizetést nem kéri, akkor részére járadékszolgáltatást kell megállapítani. |
Ha például a garanciatartam 10 év, akkor 10 évig mindenképpen folyósítják a járadékot, függetlenül attól, hogy a pénztártag még életben van-e. Amennyiben a nyugdíjas a garanciatartamnál hosszabb ideig él, természetesen ő haláláig kap járadékot.
A végén garanciatartamos életjáradéknál a járadékot a pénztár a tag halála után, egy előre meghatározott időtartamig folyósítja. Ha például a garanciatartam 5 év, akkor ez azt jelenti, hogy a pénztártag halála után a kedvezményezett/örökös még 5 évig élvezheti a járadék előnyeit.
A két vagy több életre szóló életjáradéknál a pénztár a járadékot mindaddig folyósítja, amíg a pénztártag, vagy az általa megnevezett személy(ek) valamelyike életben van.
Pénztártagság: kinek kell (be)lépni?
Válasszon nyugdíjpénztárat!
Önkéntes nyugdíjpénztárak: megfelezett adóelőny
Hatalmas bírságot kapott a Meta. 
