A visszalépő pénztártagok a nekik járó kifizetéseket - a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot - felvehetik egy összegben (adómentesen), átutaltathatják önkéntes nyugdíjpénztárba (ebben az esetben az összeg után 20 százalék - legfeljebb 300 ezer forint - adóvisszatérítés érvényesíthető) vagy azt is kérhetik, hogy az összeget - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukon történő jóváírás érdekében - a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalják át.
Aki a tagi kifizetést egy összegben kívánja felvenni, annak meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre az átutalást, illetve kiutalást kéri, önkéntes nyugdíjpénztári számlán történő jóváírás kérése esetén pedig feltüntetni a kassza nevét, adószámát és saját adóazonosító jelét.
Ha valaki elfelejtett rendelkezni a neki járó összegről, annak sem vész el a pénze, mert magánnyugdíjpénztára márciusban emlékeztetni fogja erre. Ha pedig a volt pénztártag a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül sem nyilatkozik, a pénzt elküldik a lakcímére. Az át nem vett, a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a pénztárak a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalják át. A kasszák tanácsa: az érintettek egyeztessék lakcímüket az adott pénztárral.
A Stabilitás Pénztárszövetség korábban ismertetett előzetes számításai alapján a magánnyugdíjpénztári portfóliók működésük intervallumában pozitív reálhozamot értek el, a teljes pénztári tagság 70 százaléka reálhozamra jogosult. A 3,1 millió tagból a szervezet becslése szerint 2,3-2,5 millióan számíthatnak kisebb-nagyobb mértékű pozitív reálhozamra. Negatív reálhozamra főként azoknak kell felkészülniük, akik a gazdasági válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) váltak pénztártaggá, náluk ugyanis még nem tudták a kasszák maradéktalanul ledolgozni a pénzügyi válság miatt elszenvedett veszteséget, ők nem számíthatnak kifizetésre, igaz, befizetniük sem kell emiatt a tb-be való átlépés kapcsán.
MTI