.jpg)
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) 2009-ben nem változik. Ezeket, az "adózási vadhajtásokat", akkor lehet megszüntetni, ha a teljes adórendszer szerkezete módosul. Az evánál például akkor, ha az így adózókat be lehet terelni az általános adóterhelés alá, s nem fenyeget az a veszély, hogy ez a kör teljesen eltűnik az adófizetők közül. Az ekho pedig akkor szűnhet meg, ha már nem jelent nyereséget az általános adószabályokkal szemben - mondta. Ez 2010-ben még nem érhető el - tette hozzá.
"Általánosságban az a véleményem, az a legjobb, ha a lehető legkevesebb vadhajtás van, vagy marad az adórendszerben, ami érvényes a költségtérítésekre is. A politikusok dolga, hogy ennek érdekében a lehető legtöbbet tegyék" - fogalmazott Oszkó Péter.
A kedvezményes áfakulcs a pénzügyminiszter szerint "nem ördögtől való ötlet", sok helyen működik az EU-ban is. Rövid távon azonban, a költségvetés helyzete miatt el kell kerülni, hogy szélesedjen az ide tartozó termékkör. Most csak szociális kedvezmények nyújtására van lehetőség - mondta. A későbbiekben azonban a kedvezményes kulcs akár arra is alkalmas lehet, hogy helyben működő, termékeket és szolgáltatásokat kínáló iparágak ebből előnyt kovácsoljanak. Majd akkor, ha a hazai gazdaság olyan állapotban lesz - hangsúlyozta, időpont megemlítése nélkül. Oszkó Péter szerint a már meghatározott szűk keretet - tej, tejtermék, kenyér, pékáru, távhő - tartani tudják.
Az áfa 25 százalékra emelése a kereslet csökkenése miatt alacsonyabb inflációs nyomással jár, mint általában, 2009-ben így a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalék körül emelkedhetnek. Mivel a kiadáscsökkentési intézkedések hatása is a második félévben jelentkezik, így az infláció nem fog évközben megugrani - mondta. A pénzügyminiszter szerint a megszorító intézkedések hatása az idén a Bokros-csomagéhoz hasonló lesz - 6-7 százalékkal esik vissza a lakossági fogyasztás, 2-3 százalékkal csökken a reálbér.
"A szuperbruttósítást nem látjuk kivitelezhetőnek, csak az első lépést tesszük meg ebbe az irányba" - fogalmazott. Bár a szuperbruttósítás a pénzügyminiszter szerint sok hozadékkal járó, átlátható rendszer, ám bevezetéséhez technikai problémákat kellene megoldani, amire válságban sem kapacitás, sem idő nincs - fűzte hozzá, példaként említve, hogy módosítani kellene a munkaszerződéseket. "Inkább az első lépést tesszük meg, amelyet valaki folytathat" - jegyezte meg.
Az szja-t azonban már most a teljes munkáltatói kifizetésre számolják, ez lesz az adóalap, a járulékokat pedig továbbra is a munkáltató fizeti meg, és vonja le, a munkaviszonyban definiált bruttó bérre számítva - ismertette.
Elképzelhetőnek nevezte a pénzügyminiszter, hogy a családi pótlék rendszere az idén nem változik, jövőre azonban mindenképpen módosításra szorul. A 2009-es alacsonyabb szja sávhatárok ugyanis még biztosítják a rászorultság érvényesülését, jövőre azonban a 4-5 millió forintra emelkedő alsó sávhatár mellett ez már nem biztosítható. "Ezzel valamit tenni kell" - mondta, megjegyezve azt is: az adórendszer a keresőkre és nem az eltartottakra mér, ez igazságtalan és orvosolni kell, azonban a megoldása nagyon nehéz.
Az adójóváírás változását Oszkó Péter még korainak tartotta ismertetni, a tevékenységi körhöz igazított járulékalappal kapcsolatban pedig félreértésnek nevezte, hogy ez a minimálbér megváltoztatását jelentené. Hangsúlyozta: most egyfajta illúzió él az adózók körében arról, ha valaki megfizeti a járulékminimumot azzal mindent teljesített, többet nem kell fizetnie. Hozzátette: "olyan szabály kell, amelynek alapján elmondható, hogy ez a minimum, de efölött a tényleges tevékenység értékéhez kell igazítani a befizetett járulékokat".
Ön szerint meddig lesz miniszterelnök Bajnai Gordon? Szavazzon!
Az idén az adóváltozások hatása semleges, hiszen a költségvetési szigorítások nyomán megtakarított összeg a bevételkiesés kompenzálására elegendő, jövőre viszont már a tervek szerint mérséklődik az adócentralizáció - mondta Oszkó, aki szerint Magyarország versenyképességét akkor lehet a környező országok szintjére felhozni, ha az adócentralizáció 33-34 százalékra csökken.
A pénzügyminiszter szerint az adócentralizációt - azaz a költségvetésbe adók formájában elvont hányadot - 2011-re lehet a jelenlegi 40 százalékról 6-7 százalékponttal csökkenteni. Hangsúlyozta: jövőre már csökken az adócentralizáció, de jelezte, hogy a pontos számítások még nem készültek el.
A munkáltatók mind a két szja-sávban hasonló mértékű, öt százalékpontos járulékcsökkentésre számíthatnak és napirendre kerülhet a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése, ami az átlagbérnél 6 százalékos, a minimálbérnél már 7,7 százalékos tehercsökkentést eredményezhet. Ezek a lépések a munkahelyek megtartására, illetve a foglalkoztatás bővítésére ösztönözhetik a cégeket, különösen az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat illetően - mondta Oszkó Péter.
A munkavállalókat úgy kívánja motiválni a változó adórendszer, hogy az átlagbér feletti, az átlagbér négyszereséig terjedő jövedelmeket a mostaninál kisebb adókulcs terhelje. Jelenleg ugyanis az úgynevezett marginális adó- és járulékterhelés 71 százalék fölötti, tehát az átlagbér feletti egységnyi jövedelemből igen magas az elvonás, így nem teszi vonzóvá a továbbképzést, a jobb teljesítménnyel együtt járó magasabb jövedelmet, mert annak mértéke igen csekély - ismertette a jelenlegi adózási folyamat negatív következményeit a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter szerint versenyképességi szempontból a magyar bérek a régión belül akkor kerülhetnek az első háromba, ha a jelenlegi 54 százalékos adóék 10-12 százalékponttal csökken, ami 2010-re még nem oldható meg.
Az MDF megtartaná az adókedvezményeket
Tömegével dőlhetnek be a hitelek
Két hajszál választja el a budapesti tőzsdét a végelgyengüléstől
4,1 billió dollár tűnik el a világ bankjaiból
Állami segítségre várnak a cégek
Eurónk nincs, de bizottságunk lesz hozzá
Januártól jön az ingatlanadó
Így számolnak Bajnaiék - részletek
MTI