A német konzervatív napilap tudósítója a budapesti keltezésű írás alcímében az emelte ki, hogy Magyarországon küzdelem bontakozott ki a hárommillió nyugdíjasért.
A cikk bevezetőjében Reinhard Olt arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú idő óta először csekély mértékben növekedett a kormányon lévő szocialisták (MSZP) népszerűsége. A kisebbségben kormányzó MSZP támogatottsága a liberális SZDSZ-nek a koalícióból történt kilépése után 3 százalékkal emelkedett, s most 20 százalék körül van. Ezzel párhuzamosan a korábbi kormányfő, Orbán Viktor által vezetett polgári szövetség (Fidesz) népszerűsége 5 százalékkal visszaesett, ennek ellenére a parlament legerősebb ellenzéki pártja a maga 42 százalékos támogatottságával kétségbevonhatatlanul még mindig a népszerűségi skála élén áll.
A FAZ úgy értékelte: a magyarok véleményében bekövetkezett változás egyik fő okát a Fidesz elnökének a közelmúltban ismertté vált, arra vonatkozó elképzelései jelentették, hogy hatalomra kerülése esetén nyugdíjreformot hajt végre. Orbán szerint a cél az, hogy "új forrásokat" teremtsenek a közigazgatás, valamint az egészség- és az oktatásügy számára. A költségvetési eszközök felszabadítása érdekében szóba jöhet az, hogy a nyugdíjak megállapításában a jövőben nem a "svájci indexet" alkalmazzák majd, ami azt jelentené, hogy a nyugdíjak emelésénél nem a reálbérek emelését vennék figyelembe, hanem elsősorban az inflációs ráta növekedését, s ezáltal a nyugdíjakat gyakorlatilag befagyasztanák - írta a német napilap.
A cikkíró szerint nem nehéz elképzelni, hogy miként hat (hatott) a lakosságra mindaz, ami "Orbán bizalmas beszédéből" - az államháztartás szanálása érdekében szükséges pénzügyi korlátozásokról - kiszivárgott. Különös tekintettel a nyolcmillió magyar szavazópolgár táborán belül a mintegy hárommillió nyugdíjasra, akik ily módon választást eldöntő tényezőt jelenthetnek.
Mostanáig - fogalmazott a FAZ szerzője - a legtöbb magyar a "takarékossági csomagot" a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette szocialista-liberális koalíciós kormánnyal hozta összefüggésbe. Gyurcsány legendás "hazugságbeszéde" közvetlenül a megnyert 2006-os választások után - amellyel pártjának parlamenti frakcióját kívánta a költségvetés konszolidálására és takarékossági kényszerre felesketni - a legnagyobb tömegtüntetésekhez vezettek az 1989-es rendszerváltozás óta - emlékeztetett a német lap, hozzáfűzve: most pedig Orbánnak kell beismernie - amit egyébként minden valamelyest is józanul gondolkodó előre látott -, hogy a következő (saját) kormánya idején is szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat.
A FAZ által idézett felmérés adatai szerint a megkérdezettek csaknem kétharmada vélekedett úgy, hogy Orbán említett kijelentései szögesen ellentétesek mindazzal, amit mostanáig képviselt. Az állami nagyberuházások, köztük további autópályák vagy az évek óta tervezett 4-es metró építésének Orbán által javasolt "felülvizsgálata" - amivel a megkérdezettek több mint a fele egyetértett - sem tudja gyengíteni azt az "ítéletet", amely szerint most a Fidesz vezetőjét is joggal a "hazugságbeszéd" vádjával lehet illetni - hangoztatta a FAZ.
A cikk szerint alapjában véve valamennyi parlamenti párt egyetért abban, hogy a nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen. A Gyurcsány-kormány azonban képtelen volt arra, hogy hatékony lépéseket tegyen a rendszer megújítása érdekében, a nyugdíjasok ugyanis a szocialisták potenciális választóinak táborában immár hagyományosan rendkívül jelentős csoportot tesznek ki. E fontos csoport elvesztését a szocialista párt aligha kívánta kockáztatni.
S bár Gyurcsány nem is nyúlt az elődje, Medgyessy által végrehajtott két, meglehetősen bőséges nyugdíjemeléshez, több százezer, korábban az MSZP-vel szimpatizáló nyugdíjas elfordult kormányától, s az Orbán-tábort választotta, ami a tavaszi, a Fidesz-vezetője által kezdeményezett népszavazás sikerében is megmutatkozott.
A lap szerint most mégis úgy tűnik, hogy Orbán Viktor akaratlanul is a szocialisták kezére játszott azzal, hogy rossz helyen, "ismeretlen" publikum előtt, s ráadásul rossz időben egy hatalomátvételt követő lehetséges intézkedésekről beszélt, miközben egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy erre a hatalomátvételre mikor kerül sor, s egyáltalán sor kerül-e. Gyurcsány miniszterelnök azonnal ki is használta a kedvező helyzetet, s meghirdette, hogy kormányzása idején továbbra is "mértéktartó nyugdíjemelésekre" kerül sor - írta a FAZ.
Nyugdíjpénztárak: mi a különbség?
Gyurcsány: a mostani nyugdíjrendszer jó kompromisszum
Igaza lehet: Gyurcsánynak van oka az optimizmusra
Gyurcsány szerint Orbán áruló
Kevés lesz a nyugdíj: várjuk a sült galambot
MTI