.jpg)
A következő 7 éves uniós büdzséből több kohéziós forrásra számít Magyarország és a balti államok, akik tiltakozó levelet juttattak el az Európai Bizottsághoz A következő 7 éves uniós büdzséből több kohéziós forrásra számít Magyarország és a balti államok, akik tiltakozó levelet juttattak el az Európai Bizottsághoz. Hazánk számára különösen fontos, hogy a 2013-as időszak után elegendő forráshoz jusson, az EB szerint a magyar költségvetés helyzete nem indokolja a magasabb támogatási szintet.
A balti államok kormányfői Orbán Viktorral együtt tiltakoznak a 2014-2020 közötti uniós kohéziós politika tervezete ellen, mert a lehívható támogatás felső határát túl alacsonyan húzták meg Brüsszelben véleményük szerint - adott hírt róla a Bruxinfo. A magyar, az észt, a lett és a litván miniszterelnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslat tervezetének megváltoztatására.
Szűkülnek a források - játék a GDP-vel és a GNI-al
Az EU következő költségvetési időszakára tervezett kohéziós politika tervezete nem kedvez a négy országnak, az már a korábban köröztetett javaslattervezetekből kiderült. A négy állam miniszterelnöke nem volt rest, tiltakozó levelüket már szeptember 30-án elküldték a Bizottságnak, meglehet a javaslattervezetet csak e hét csütörtökön mutatták be hivatalosan. A kohéziós politika lényege, hogy csökkentse a tagállamok közti gazdasági és szociális különbözőséget, erre az 1994-ban létrehozott alapból nyerhetnek forrásokat a tagállamok.
Az Európai Bizottság a tagországi GDP 2,5%-ban határozná meg a számukra járó uniós kohéziós források maximumát - ezt a kormányfők elfogadhatatlannak tartják. A javaslat csütörtökön bemutatott szövegében amúgy még GNI (bruttó nemzeti jövedelem) szerepelt, a jogi leiratban viszont már GDP - akárhogy is van, a felső határ alacsony szintje a tiltakozók szerint pont azoknak nem kedvez, akik az elmúlt években a legtöbb erőfeszítést tették a felzárkózás végett, hovatovább szembemegy a kohéziós politika lényegével: a szolidaritással. A GDP-arányos elszámolás jobban kedvezne az érintett tagállamoknak, ezt korábban jelezték is, így a Bizottság nem a GNI alapján határozta meg a felső határt. Eddig, úgy tűnik most visszatértek a bruttó nemzeti jövedelem alapján fizetendő támogatásokhoz.
Méltatlanok a feltételek
A Bruxinfo birtokába került levélből kitűnik, hogy a tiltakozók szerint a "a Bizottság által előrevetített növekedés az optimális szint alatt van, és jóval korlátozottabb, mint a többi úgynevezett kohéziós ország esetében”.A tagországok felvetik, hogy a GDP arányában meghatározott felső határ nem tükrözi az országok forráslehívó képességét, ráadásul szerintük a hosszútávú GDP-előrejelzések megbízhatatlannak minősültek az elmúlt években is. Mindezek alapján a bizottsági előrejelzések „méltánytalanok és igencsak megkérdőjelezhetők” – fogalmaz a négy miniszterelnök.
Az osztrák biztos kifejtette, Magyarországnak 500 millió eurót kellene éves szinten megtakarítania a költségvetés konszolidációjához, ehhez mérten pedig 1,4 milliárd eurót kellene költenie az uniós projektek társfinanszírozásához, „ezért ki kell alakítani egy modellt, hogy fel tudják használni a pénzeket anélkül, hogy megszorításokat kelljen bevezetni” – magyarázta Johannes Hahn. Hozzátette, „ha az uniós források kiegészítéséhez nincs meg az állami fedezet, olyan megoldások születnének, amelyek gazdaságilag nem racionálisak”.
A regionális politikai biztos szerint Magyarország költségvetési helyzete nem indokol nagyobb forrásokat. Danuta Hübner, az EP regionális politikai bizottságának elnöke a Bruxinfo kérdésére válaszolva megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy adott felső határt mindig a hét év átlagában kell értelmezni, nem pedig minden egyes évre. A tapasztalat az, hogy a közösségi pénzek felhasználása nem egyenletes: a hét éves ciklus első 4-5 évében - amikor a projektek kivitelezése még többnyire nem kezdődik meg - jelentősen elmarad, az utolsó két évben pedig tetemesen megugrik. A sok éves pénzköltési stagnálás és a rövid ideig tartó csúcsszintű költekezés átlaga még mindig jó esetben beférhet az új plafonérték alá is.
Nagyon fontos nekünk 2013
Persze így is előfordulhat, hogy a 2013 utáni ciklusban egyes országok kevesebb pénzhez jutnak majd, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy sok esetben ugyenezen államok - történetesen a baltiak, és Magyarország - a megelőző időszakban viszont több pénzhez jutottak, mint amit végül a növekedésük indokolttá tett volna. A magyar költségvetésszempontjából különösen fontos a 2013-as év, hiszen addigra kikerül az adórendszerből a jóváírás, nem lesz szuperbruttó sem és megszűnhetnek az ágazati különadók is - a kohéziós és pályázati források szerepe tehát igencsak felértékelődhet majd akkor.
"Ha következetesek vagyunk, az önök mostani kérésére a Bizottságnak azt kellene mondania, hogy rendben, de akkor önök meg fizessék vissza az előző periódusban kapott aránytalan többletet" - mutatott rá Hübner.
A balti államok kormányfői Orbán Viktorral együtt tiltakoznak a 2014-2020 közötti uniós kohéziós politika tervezete ellen, mert a lehívható támogatás felső határát túl alacsonyan húzták meg Brüsszelben véleményük szerint - adott hírt róla a Bruxinfo. A magyar, az észt, a lett és a litván miniszterelnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslat tervezetének megváltoztatására.
Szűkülnek a források - játék a GDP-vel és a GNI-al
Az EU következő költségvetési időszakára tervezett kohéziós politika tervezete nem kedvez a négy országnak, az már a korábban köröztetett javaslattervezetekből kiderült. A négy állam miniszterelnöke nem volt rest, tiltakozó levelüket már szeptember 30-án elküldték a Bizottságnak, meglehet a javaslattervezetet csak e hét csütörtökön mutatták be hivatalosan. A kohéziós politika lényege, hogy csökkentse a tagállamok közti gazdasági és szociális különbözőséget, erre az 1994-ban létrehozott alapból nyerhetnek forrásokat a tagállamok.
Az Európai Bizottság a tagországi GDP 2,5%-ban határozná meg a számukra járó uniós kohéziós források maximumát - ezt a kormányfők elfogadhatatlannak tartják. A javaslat csütörtökön bemutatott szövegében amúgy még GNI (bruttó nemzeti jövedelem) szerepelt, a jogi leiratban viszont már GDP - akárhogy is van, a felső határ alacsony szintje a tiltakozók szerint pont azoknak nem kedvez, akik az elmúlt években a legtöbb erőfeszítést tették a felzárkózás végett, hovatovább szembemegy a kohéziós politika lényegével: a szolidaritással. A GDP-arányos elszámolás jobban kedvezne az érintett tagállamoknak, ezt korábban jelezték is, így a Bizottság nem a GNI alapján határozta meg a felső határt. Eddig, úgy tűnik most visszatértek a bruttó nemzeti jövedelem alapján fizetendő támogatásokhoz.
Méltatlanok a feltételek
A Bruxinfo birtokába került levélből kitűnik, hogy a tiltakozók szerint a "a Bizottság által előrevetített növekedés az optimális szint alatt van, és jóval korlátozottabb, mint a többi úgynevezett kohéziós ország esetében”.A tagországok felvetik, hogy a GDP arányában meghatározott felső határ nem tükrözi az országok forráslehívó képességét, ráadásul szerintük a hosszútávú GDP-előrejelzések megbízhatatlannak minősültek az elmúlt években is. Mindezek alapján a bizottsági előrejelzések „méltánytalanok és igencsak megkérdőjelezhetők” – fogalmaz a négy miniszterelnök.
A regionális politikai biztos a javaslat bemutatásakor kérdésre válaszolva elmondta, hogy a GNI-arányos felső támogatási határt az adott országok gazdasági teljesítőképessége alapján határozták meg. Johannes Hahn hozzátette, hogy Magyarország volt az egyik példa azokra a tagállamokra, amelyeknek nehézségeik akadtak a társfinanszírozás területén.
A regionális politikai biztos szerint Magyarország költségvetési helyzete nem indokol nagyobb forrásokat. Danuta Hübner, az EP regionális politikai bizottságának elnöke a Bruxinfo kérdésére válaszolva megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy adott felső határt mindig a hét év átlagában kell értelmezni, nem pedig minden egyes évre. A tapasztalat az, hogy a közösségi pénzek felhasználása nem egyenletes: a hét éves ciklus első 4-5 évében - amikor a projektek kivitelezése még többnyire nem kezdődik meg - jelentősen elmarad, az utolsó két évben pedig tetemesen megugrik. A sok éves pénzköltési stagnálás és a rövid ideig tartó csúcsszintű költekezés átlaga még mindig jó esetben beférhet az új plafonérték alá is.
Nagyon fontos nekünk 2013
Persze így is előfordulhat, hogy a 2013 utáni ciklusban egyes országok kevesebb pénzhez jutnak majd, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy sok esetben ugyenezen államok - történetesen a baltiak, és Magyarország - a megelőző időszakban viszont több pénzhez jutottak, mint amit végül a növekedésük indokolttá tett volna. A magyar költségvetésszempontjából különösen fontos a 2013-as év, hiszen addigra kikerül az adórendszerből a jóváírás, nem lesz szuperbruttó sem és megszűnhetnek az ágazati különadók is - a kohéziós és pályázati források szerepe tehát igencsak felértékelődhet majd akkor.
"Ha következetesek vagyunk, az önök mostani kérésére a Bizottságnak azt kellene mondania, hogy rendben, de akkor önök meg fizessék vissza az előző periódusban kapott aránytalan többletet" - mutatott rá Hübner.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
