Óriási dilemmák a végtörlesztés kapcsán

Életük egyik legnagyobb dilemmája előtt állnak azok a devizahitelesek, akiknek módjukban áll a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségével élni. Egyik oldalról vonzónak tűnhet ugyanis, hogy egy csapásra megszabadulhatnak az árfolyamkockázattól, a devizahitel összes nyűgétől-bajától, a másik oldalról ugyanakkor látják azt is, hogy mind a megtakarításból, mint a forinthitellel történő kiváltásnak megvan a maga hátránya. Az ING rámutat, hogy előbbi esetben a devizahitel végtörlesztése a pénzügyi vagyon terhére történik, utóbbi esetben pedig az adós „befagyasztja” a törlesztő részletét, amely így, ha nemzetközi válsághangulat enyhülne, nem térhet vissza korábbi szintre, vagy annak közelébe. Emellett a törlesztőrészlet nagysága várhatóan nem lesz jelentősen kisebb az addigi devizahitelénél.

Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint látható, hogy ezúttal többről van szó, mint szimpla hiteldöntésről. Komplex pénzügyivagyon-, sőt életvezetési döntést kell majd hozniuk az embereknek.

Ma már többet tervezünk előre

Hogy pontosan hány ember áll a döntés előtt, arról megoszlanak a vélemények. A várakozások 100 és 300 ezer között szóródnak – ennyi devizaadós szállhat ki a devizahiteléből. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a végtörlesztéssel biztosan élni kívánók közel fele saját megtakarításból tervezi kiegyenlíteni tartozását. Közülük 27 százalék a folyószámláján, vagy lekötött forintbetétekben lévő megtakarítását használná fel, további 27 százalék a tartós befektetési számláját törné fel, esetleg lakástakarékpénztárban felgyülemlett megtakarításához nyúlna, míg az ingatlaneladás lehetőségével 13 százalékuk számol.

A racionális döntést valószínűsíti, hogy a válság nyomán alapvető átalakulás ment végbe a magyarok pénzügyi hozzáállásában. Az emberek konzervatívabbak lettek, hosszabb távra terveznek, és mindebben professzionális támogatást várnak pénzügyi szolgáltatójuktól.

Az ING Biztosító első embere ugyanakkor a „végtörlesztés utáni élettel” kapcsolatban is derűlátó. Úgy látja, hogy akik kiváltják devizahitelüket, a korábbinál nagyobb hajlandósággal, illetve képességgel fognak rendszeres, hosszú távú megtakarításokat képezni. Kovács Zsolt úgy látja, hogy az árfolyam-ingadozások kiiktatódásával a családi költségvetések kiszámíthatóbbá válnak, ez pedig a rendszeres megtakarítást igénylő, hosszú távra szóló konstrukciók – amilyen egy befektetési célú életbiztosítás – irányába tolhatja az embereket. Az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint alapvető fontosságú, hogy mindezt a pénzügyi szabályozás is támogassa, a többi között a pénzügyi közvetítői szakma minőségi sztenderdjeinek az erősítésével.

Privátbankár