A pénztártagnak - legyen szó bármilyen önkéntes pénztárról, vagy magánnyugdíjpénztárról - bármikor jogában áll halála esetére kedvezményezettet jelölnie, illetve döntését megváltoztatnia. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette (pl. a pénztártag azt visszavonja, vagy a kedvezményezett meghal), akkor kedvezményezettnek a tag örökösét kell tekinteni, mégpedig örökrésze arányában.
Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.
Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a pénztártagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra, azaz annak tagjaira száll.
A kedvezményezett(ek) a pénztártag halálának időpontjával (magánnyugdíjpénztár esetében a felhalmozási időszakban bekövetkező halálának az időpontjával) az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik/válnak.
Önkéntes pénztárak esetében a kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozhat arról, hogy a rá eső összeget egy összegben felveszi, saját nevén - a tagdíjfizetés folytatásával, vagy anélkül - a pénztárban hagyja, vagy más, azonos típusú pénztárba utaltatja.
Amennyiben a kedvezményezett a pénztár írásbeli felhívása ellenére 30 napon belül nem nyilatkozik a számlán felhalmozódott összeg rá eső részének sorsát illetően, akkor a kasszának úgy kell eljárnia, mint a az egyösszegű felvétel mellett döntöttek volna. Ekkor az esetleges költségekkel csökkentett összeget a pénztár a kedvezményezett lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál bírói letétbe helyezi.
A pénztártag halála esetén a törvény szerint az egyéni számla nem része a hagyatéknak. Ebből következően az elhunyt tag számláján lévő összeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie. Ha a tag a nyugdíjkorhatár elérése után hal meg, akkor az általa korábban kért szolgáltatás típusától függően örökölhető a fedezeti számlán lévő összeg.
Magánnyugdíjpénztáraknál a jogosultság igazolása után lehetőség van a számlaegyenleg egy összegben történő felvételére, vagy ugyanazon, vagy más pénztárnál vezetett egyéni számlára való átutalására. Amennyiben a kedvezményezett az elhunyt pénztártag hozzátartozója, dönthet úgy is, hogy a teljes összegű hozzátartozó nyugellátás megállapítása érdekében a pénz átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatéknak nem része, ezért a számlán lévő összeg felvétele illetékmentes. A kedvezményezett egyösszegű pénzfelvétele ugyanakkor egyéb jövedelem, így azt adófizetési kötelezettség terheli. Az összeg tehát beleszámít az összevont adóalapba, de a fizetendő adó (legfeljebb annak mértékéig) csökkenthető az egyösszegű kifizetés adótábla szerinti legmagasabb kulccsal számított adójának 50 százalékával.
Ha a tag a nyugdíjkorhatár elérése után hal meg, akkor az öröklési lehetőség attól függ, milyen szolgáltatástípust választottak. Egy életre szóló járadék esetén például a számlaegyenleg csak felhalmozási időszakban örökölhető.
Nyugdíj a pénztárból: lehet választani!
Nyugdíjpénztárat! De melyiket?
Balul is elsülhet a túlzott spórolás
Fix, havi fix, mix: befektetői dilemma
Százezres kérdések – segítséggel