Összekaptak a kormánypártok

Pokorni Zoltán kedden az MTI-nek azt mondta: a Fidesz azt szeretné, ha a magyar felsőoktatás megújulna, de a felsőoktatási törvény koncepciójában nem látják ennek lehetőségét, a minőség fejlesztését. Hozzátette: ahhoz joga van az államtitkárnak, hogy az általa felkért szakértői gárdával dolgozzon, amelybe nem vonják be a Fideszt, a koncepció nyilvánosságra hozatala előtt azonban kérte, hogy konzultáljanak. Ez sajnálatos módon nem történt meg - közölte, megjegyezve: szükségesnek tartaná, hogy legyen normális párbeszéd a két kormánypárt között.

Hoffman Rózsa a sajtó képviselői számára tartott budapesti háttérbeszélgetésen közölte: igyekeznek a felsőoktatási törvény koncepcióját a szakmai testületekkel megvitatni. Kedden a Magyar Rektori Konferencia tagjai mondhatták el véleményüket - akik tájékoztatása szerint alapvetően elfogadják a koncepciót -, szerdán pedig az Országos Köznevelési Tanács képviselői tehetik meg ugyanezt. A továbbiakban is számos szervezettel tárgyalnak, egyebek mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a képviselőivel is.

Az oktatási államtitkár felhívta a figyelmet arra: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a miniszteri értekezletén jóváhagyta a tervezetet, és "Réthelyi Miklós miniszter személyesen is órákat dolgozott a törvény tervezetén".

Mint elmondta, a koncepciót a tervek szerint december végére véglegesítik, januárban terjesztik a kormány elé, s ha ott elfogadják, akkor kezdődik majd a törvény szövegének megalkotása. A kodifikáció során is egyeztetnek majd a szakmai szervezetekkel, tehát összességében két alkalommal lesz lehetőség az egyeztetésre, így a véleményezésre hónapok állnak rendelkezésre - hangsúlyozta, hozzátéve: előreláthatóan áprilisban nyújtják majd be a felsőoktatási törvényt a parlamentnek, s azt az ottani vita után már májusban meg is szavazhatják a honatyák.

Hoffmann Rózsa az egyik legfőbb vitatémára, a vizsgaszámokra kitérve kiemelte: a törvény koncepciója - jelenlegi formájában - nem szándékozik megállapítani, hány sikertelen vizsga után lennének elbocsáthatók a hallgatók a felsőoktatási intézményből, mindenesetre az összesen öt vizsgát egy adott tantárgyból elegendőnek tartja. A vizsgák számáról alacsonyabb szintű jogszabály szólna a jelenlegi tervek szerint - tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a felsőoktatásban nem lesz létszámcsökkenés, a jelenlegi arány (egy adott évfolyam mintegy 45 százaléka jár főiskolára, egyetemre) előreláthatóan nem változik majd. Ugyanakkor a bejutást magasabb követelményekhez kötnék, a két tárgyból megkívánt emelt szintű érettségi a diákokat magasabb szintű teljesítményre sarkallja, a készüléssel várhatóan magasabb lesz az alapműveltségük - vélekedett.

A felsőoktatás finanszírozásáról kifejtette: azt nem csak a hallgatók létszámához, hanem az egyetemek, főiskolák meghatározott teljesítménymutatóihoz is szeretnék kötni, s a kutatásfejlesztés is szempont lesz az állami dotálásnál.

Az egységes, osztatlan képzéssel kapcsolatban Hoffmann Rózsa megjegyezte, hogy várhatóan lesznek olyan szakok a tanárképzésen kívül, ahol ezt választják majd az intézmények, ha lesz erre lehetőségük.

Az államtitkár kitért arra: a felsőoktatási törvény mellett munkatársaik dolgoznak a közoktatási törvény tervezetén (ennek koncepciója várhatóan december elején felkerül a tárca honlapjára), valamint a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényen is.