Szili Katalin független képviselő kérdésére az államtitkár kifejtette, a végfelhasználói árban 8-10 százalékot jelent az a támogatás, amit a hővel kapcsoltan termelt áram átvételi árában, az úgynevezett kát-rendszerben fizet meg a fogyasztó. A változtatás, miszerint a továbbiakban nem az áram, hanem a hő átvételi árában jelentkezik a támogatás, mindössze 1-2 százalék árcsökkentést tenne lehetővé az áram árában. Fontos az, hogy minél kevesebb extraprofitja legyen a termelőknek.
Az államtitkár Bödecs Barna jobbikos képviselőnek a fával fűtő háztartások hátrányos helyzetére vonatkozó felvetésére válaszolva beszélt arról is, hogy készül a lakásfenntartási támogatás rendszere. Ennek keretében várhatóan az ősztől nem csak távhő- és földgáz-támogatások lesznek, hanem a más fűtési módokat használók is igényelhetnek majd támogatást.
Egyeztetést várna a piac Szakmai konzultációt javasol a hővel kapcsoltan termelt áram kötelező átvételi (kát) rendszerének változtatásáról a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) - közölte a szakmai szövetség szerdán az MTI-vel. A változtatás lényege - ha a parlament elfogadja - az,hogy az eddigi helyett nem az áram árában lesz a támogatás, hanem a hőében. A közlemény idézi Bercsi Gábort, a szövetség elnökét, aki szerdán egy szakmai konferencián azt mondta: feltétlenül üdvözlendő, hogy a kormány oldaláról nyitottság és kompromisszumkészség mutatkozott az elmúlt hetekben" a kát-rendszer átalakításával kapcsolatban. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen Európai Uniós országban sincs olyan támogatási rendszer, amelyben a kapcsoltan termelt hőenergia átvételét támogatnák. A 27 EU tagállam közül 20 esetben támogatják széleskörűen a kapcsolt energiatermelést. A támogatás formájára a tagállamok döntő többsége (15 tagállam) a kötelező villamos energia átvétel valamely formáját működteti. |
Schmidt Csaba fideszes képviselőnek a hőtermelésben a megújuló energia elterjedésének lehetőségeit firtató kérdésére az államtitkár elmondta, hogy elsősorban a kisebb településeken a háztartások és intézmények ellátását szolgálhatja, nagyobb városokban és Budapesten nincs realitása a megújuló energiával történő távhőtermelésnek.
Bencsik János ismertette azt a módosító javaslatot, amely szerint változatlan marad a kát-rendszer, de szigorítják annak a fának a minőségét, amit biomassza célra lehet felhasználni, és szigorítják a felhasználó erőművek berendezésének hatékonyságát. A változások az államtitkár szerint különböző képen érintik a szereplőket, azért a Magyar Energia Hivatal a szükséges változtatások érdekében elemzi majd a helyzetet. Az új szabályozás miatt lesznek biomassza erőművek, amelyeknek időt kell biztosítani az átmenetre - magyarázta a bizottsági ülésen az államtitkár. Hozzáfűzte: nem cél az erdőgazdaságok ellehetetlenítése sem. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a fa 30-40 százaléka alkalmas csak faipari feldolgozásra, a többi csak tűzifának használható.
Az államtitkár szólt a zöld beruházási rendszer épületenergetikai pályázatairól. Erről azt mondta, hogy először a pénzügyi forrás nélkül korábban befogadott 16 milliárd forintnyi pályázatot kell rendezni. Ennek forrása szén-dioxid-kvóta értékesítés lehet, amire jó lehetőséget nyújt Magyarország Európai Uniós elnöksége. Bencsik János megjegyezte, hogy a Spanyolországnak korábban eladott kvóta-bevételből még 4,5 milliárd forintnyit nem osztottak szét.
A bizottsági ülésen lehetőségük volt a szakmai szervezetek képviselőinek is hozzászólni, illetve kérdezni Bencsik János államtitkárt a megújuló energia támogatásának és felhasználásának lehetőségeiről. A válaszokból kiderült, beruházások támogatását behatárolják a költségvetési korlátok, de számos lehetőség adódik többek között az Új Széchenyi Tervben és közvetlenül európai uniós pályázatokon is.
MTI, Privátbankár