Dr. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke elmondta, hogy komolyan hiszi, hogy megvalósítja a kormány az elképzeléseit a 2011-2012-es költségvetés számait illetően. Véleménye szerint rendbe kell hozni az államháztartási mérlegeket, az okatatást, az egészségügyet, amennyiben ez sikerül, onnantól a kormány már képes lesz sikeresen menedzselni a főbb makrogazdasági mutatókat. Ehhez azonban a kormánynak komolyan kell vennie a 2011-12-es költségvetési számokat.
Mélyülő integráció az európai pénzügyi szektorba
A Bankszövetség elnökének véleménye szerint meg kell becsülni a gazdasági növekedést, még ha lassú, akkor is. Patai Mihály elmondta, hogy a magyar pénzügyi szektor az elmúlt 20 évben szervesen beintegrálódott az európai pénzügyi szektorba, amely véleménye szerint üdvözítően hat Magyarországra. Patai Mihály előadásában elmondta, hogy a BÉT 68 százaléka európai kézben van, a forgalmat is elsősorban külföldiek határozzák meg, ugyanez a tendencia érvényes a biztosító társaságokra is. Patai hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok már régen az eurózónában vannak. Ezt a tényt erősíti meg a magyar vállalatok forrásbevonási szerkezete, amely alapján a felvett hitelek nagy része külföldi bankoktól származnak.
Az európai pénzügyi szektorba való mélyülő integráltság további jeleként említette meg Patai, hogy a magyar állampapírok fő vevői is európaiak, nem pedig a magyarok. Ennek az ellentéte látható Japánban és Olaszországban, ahol az állampíprok többsége a hazai háztartások kezében összpontosul. Az BÉT volt elnökének véleménye szerint Olaszország ezért nem fog soha tönkre menni, az olasz háztartások az államadósság 60 százalékát birtokolják. Patai a magyar adóssággal kapcsolatban megjegyezte, hogy pozitívumként kell értékelni, hogy az állampapírjaink európaiak kezében vannak.
Patai Mihály a 2008-as válsággal kapcsolatban elmondta, hogy a bankok letették a voksukat Magyarország mellett, hozzátette, hogy habár a bankok hitelkihelyezése beszűkült az európai házak kivették és kiveszik részüket a magyar stabilizációból. A Bankszövetség elnöke szerint ezért érte a bankokat pofonként a bankadó bevezetése, jelenleg pedig a válságadó bevezetése.
A takarékszövetkezetek és az MFB is jobb pozíciót érhet el
Patai elmondta, hogy a végtörlésztesztés,az utolsó lépés a katarzis előtt, véleménye szerint tovább feszíteni a húrt nem lehet. Patai Mihály az előadáson bejelentette, hogy a Bankszövetség hétfői elnökségi ülésén tekinti át, hogy milyen beadványt nyújtsanak be az Alkotmánybírósághoz a végtörlesztés miatt. Hozzátette, hogy egyelőre az alkotmánybírósági beadványról döntenek, egy esetleges európai bírósági beadványról csak később határoznak.
A válságadóval kapcsolatban a Bankszövetség elnöke elmondta, hogy átmeneti időszakban vagyunk és sok pénzintézet újrapoziciónálhatja helyét, itt említette meg a takarékszövetkezeteket, amelynek ugyanolyan jó a hitel-betét aránya, mint az Otp-nek, így képesek lesznek nagy mennyiségű forint hitelt nyújtani, valamint az MFB-nek is új szerepet oszthat a végtörlesztés.
Az államháztartás hiányával kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy a választási években mindig elszállt a deficit, véleménye szerint ez tovább így nem működhet: "Meg kell tanulni 10-15 éves időtávban gondolkodni". Patai Mihály kiemelte, hogy szakítani kell a korábbi hagyományokkal, fel kell hagyni a korábbi "húzd meg ereszd el" politikával. Patai Mihály szerint, ha most nem sikerül a kormánynak tatania magát a 2011-12-es költségvetési számokhoz, akkor soha nem fog sikerülni.
Makrogazdasági mutatók
A Bankszövetség elnöke elmondta, hogy a működőtőke beruházások száma csökkent, ezzel párhuzamosan az uniós pénzek nagyobb mennyiségben áramlanak be az országba. Ipari termelések, beruházások alakulása a tervek szerint a következő évben már pozitív tartományban lesz.
Patai Mihály véleménye szerint a forint, mint valuta nem annyira érzékeny, viszonylag stabil valutának mondható. Véleménye szerint a 265-275 között egyfajta egyensúlyi sávban mozgott az EUR/HUF árfolyam. Az elkövetkező időszakban inkább erősödéssel kell számolni.
Patai Mihály arra a kérdésre, hogy eladósodott-e a magyar, túl sok hitelt vettünk-e fel, azt a választ adta, hogy a válság előtt Magyarország nem volt sem túlzottan eladósodva az európai országokkal történő összehasonlítás alapján. Véleménye szerint az ország kellő mértékben volt eladósodva, az uniós átlagnak megfelelő mértékben.
A Bankszövetség elnöke elmondta, hogy kifejezetten negatív eredmény, hogy az árfolyammozgásoktól és az inflációtól eltekintve a vállalatok hitelállománya reálértékben az elmúlt öt év alatt nem növekedett, sőt mi több egyharmaddal csökkent. Hozzátette, hogy vállalati szinten a rossz portfólió romlása megállt, sőt csökkent.
Előrejelzések
Patai Mihály véleménye szerint amennyiben a 2012-es költsgévetéssel struktúrája kedvező piaci fogadtatásra talál, a kockázati felárak csökkenése várható. Ebben az optimista esetben a jegybanknak alkalma nyílhat az alapkamat óvatos csökkentésére.
Véleménye szerint a növekedési kilátások valóban nem túl jók, de szerény növekedés lesz tapasztalható, az export helyett a beruházások és a fogyasztás nagysága adhatja a növekedést. Patai Mihály a fogyasztások szerény mértékű növekedésére számít. Kormányzati beruházáok alacsonyak és vélhetően alacsonyak is maradnak, valamint magas 10 százalék körüli munkanélküliséget vár a Bankszövetség elnöke.
Külső finanszírozási képesség javulni fog, valamint a kockázati felár csökkenésével számol Patai Mihály. Hozzátette, hogy a devizatartalékokat illetően nincs ok az aggodalomra, jelenleg 4 havi importtartalékkal rendelkezünk. Azt is megemlítette azonban, hogy ez az időtartam várhatóan csökkenni fog, amennyiben az MNB a központi tartalékok kárára nyújt majd deviza forrást a bankoknak.
Privátbankár