Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Pénzt a szegényeknek - úgy, hogy mi is jól járjunk
Bezzeg ha nekünk is jutott volna Marshall-segély, most nem tartanánk itt – hányszor hallottam, olvastam ezt a mondatot a rendszerváltás óta, sőt, talán már előtte is. Márványi Péter jegyzete
Bezzeg ha nekünk is jutott volna Marshall-segély, most nem tartanánk itt – hányszor hallottam, olvastam ezt a mondatot a rendszerváltás óta, sőt, talán már előtte is.
Pedig most, a Marshall-terv gyakorlati életbe ültetése, a segélyprogram beindulása hatvanadik évfordulóján érdemes elmondani, hogy mi is kaphattunk volna, csak nekünk nem kellett. Sajna a többi önérzetes félkommunista vagy már kommunista országgal együtt Magyarország is büszkén elutasította az amerikai segítséget. Naná, hogy szovjet intenciók szerint.
Pedig gyanúim szerint nem egyszerűen csak a pénz, és az ezért vásárolható élelem és termék segített volna nekünk, hanem a terv logikája is. Mi akkor épp az akár erőszakos népboldogítás eufóriájában lubickoltunk, nálunk akkor arról szólt az élet, hogy valahol valakik eldöntötték, hogyan uralkodjon el a boldogság és a jólét, a jónép meg aztán végrehajtotta a boldogító intézkedéseket, és elszenvedte ezek minden következményét.
A Marshall-terv viszont egyike volt az első igazi átfogó - ma úgy mondanánk: win-win alapú - lépéseknek, amelyek azért eredményesek, mert az összes résztvevő javára tervezték. Vagyis: a háború utáni romos és szegény Európa pénzt kapott, hogy magára találjon, és hogy vásároljon. Amit vásárolt, azt viszont nagyrészt Amerikából vásárolta: javakat a lakosságnak, technológiát a lerombolt ipar modernizálásához. Mert Amerikában bőven volt fogyasztási termék, és bőven volt háborúra szabott, vagyis ekkorra már részben fölösleges ipari kapacitás.
Marshall külügyminiszter tehát az egyirányú döntések helyett a kölcsönös előnyöket tette Európa feltámasztásának motorjává. A másik fontos, a Marshall-tervben rejlő úgymond logikai trükk az volt, hogy a segítség hatékony elosztása és felhasználása megkövetelte az érintett 17 ország megegyezését, és a koordináció mint alapgondolat döntő volt a mai Európai Unió őse számára is. Gondoljunk arra, mennyire nem volt egyszerű ezt a mechanizmust például a Hitler utáni Nyugat-Németországgal beindítani - mindenesetre a terv és a program az európai integráció katalizátorává vált.
Piaci eszközökkel tette életképessé kontinensünk nyugati részét, és miközben szorosabbra fűzte az atlanti szálakat, csökkentette az akkor bizony Nyugat-Európában is komoly potenciált képező szovjetbarát erők befolyását. A Marshall-terv pedig fogalommá vált, most kb. annyit jelent, hogy valahonnan nagyon komoly erőforrásokat összpontosítani nagyon komoly célok érdekében - nemhiába beszélnek sokhelyütt egy ökológiai Marshall-terv szükségességéről.
Ami pedig a win-win jelleget illeti, nekem akkor jutott eszembe utoljára a Marshall-terv, amikor magyar politikusok tiltakozását hallgattam, amiért Magyarország segélyez bizonyos fejlődő ázsiai államokat: a tiltakozók nem tudták vagy nem mondták, hogy a nemzetközi segélyprogramokban való részvételünk gyakorlatilag annyit takar, hogy nagyrészt nemzetközi hitelekből magyar termékeket és technológiát vásárolnak segélyezett az országok.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Bezzeg ha nekünk is jutott volna Marshall-segély, most nem tartanánk itt – hányszor hallottam, olvastam ezt a mondatot a rendszerváltás óta, sőt, talán már előtte is. Márványi Péter jegyzete 
Áprilisban folytatódott a fogyasztói és termelői árak csökkenése Kínában a nemzeti statisztikai hivatal szombati jelentése alapján, ami a vámháborúnak is betudható. 
