Portugáliát mentheti az EU a félig kész paktummal

Megállapodásra jutottak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei hétfőn arról, hogy a közös európai uniós pénzt használó országok gazdasági nehézségei esetén támogatást nyújtó uniós mechanizmus jelentős mennyiségű alap- és lehívható tőkével is rendelkezik majd - jelentette be Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke Brüsszelben, a találkozót lezáró sajtótájékoztatón.

A pénzügyminiszterek annak az átfogó javaslatcsomagnak a még nyitott kérdéseiről tárgyaltak, amelyet a tervek szerint az EU-tagországok állam- és kormányfői hagynak jóvá csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozójukon. A csomag számos eleméről, így a zóna versenyképességét növelni hivatott paktumról - melyhez Magyarország nem csatlakozik - az euróövezeti országok vezetőinek tíz nappal ezelőtti találkozóján már döntés született.

Most elsősorban az állandó stabilitási mechanizmussal (ESM) kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Az ESM a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, hitelezési kapacitása el fogja érni az 500 milliárd eurót. A mostani megállapodás szerint a befizetett alaptőke eléri majd a 80 milliárd eurót. Emellett 620 milliárd eurónyi lehívható tőke fölött is rendelkezik majd. A befizetett tőke négy év alatt, fokozatosan éri el az említett mennyiséget.

Portugáliának kell a mentőcsomag? Már a lisszaboni kormány sem zárja ki, hogy Portugália a görögök és az írek sorsára juthat: a portugál pénzügyminiszter hétfőn nyíltan arról beszélt, hogy országa olyan helyzetbe sodródhat a belpolitikai válság miatt, amelyen csak külső segítséggel lehet úrrá lenni. A belpolitikai krízis "annyira mély, hogy egyenesen a külföldi segítők karjai közé zuhanhat az ország" - idézte Fernando Teixeira dos Santos pénzügyminisztert a Lusa portugál hírügynökség. A Reuters hétfői beszámolója szerint José Sócrates kormányfő is attól tart, hogy Portugália mentő hitelekre szorul. A kisebbségi kormány újabb takarékossági javaslatairól várhatóan szerdán szavaznak a törvényhozásban. Sócrates azzal fenyeget, hogy távozik posztjáról, ha az ellenzék nem támogatja az indítványokat, és azt állítja, hogy lemondásával még inkább elmélyül az adósságválság, amely a görög és az ír útra tereli Portugáliát. Pedro Passos Coelho, a felmérésekben vezető PSD elnöke a kormányfővel hétfőn folytatott megbeszélései után úgy nyilatkozott, hogy pártja támogatja a konszolidációt, a kormány tervezett új intézkedéseit azonban nem, mert azok kidolgozatlanok, igazságtalanul sújtják a legvédtelenebb rétegeket, és nem alkalmasak a válság kezelésére. Az új megszorító intézkedések célja, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 7 százalék körüli szintről 4,6 százalékra csökkenjen az idén. A kormányzati terveket támogatja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is, amely államkötvények vásárlásával és a bankok számára biztosított tőkeforrásokkal is segíti a válságkezelést. A kisebbségi kormány és az ellenzék közti feszültség miatt azonban kútba eshet az újabb - 11 hónap alatt már a negyedik - megszorító csomag, hiszen ellenzéki szavazatok nélkül elbuknak az egyebek között az öregségi nyugdíj befagyasztását előirányzó javaslatok. A befektetői bizalom így tovább csökkenhet, miközben júniusig összesen 9,5 milliárd euró adósságot kell megújítani - áll az AP hírügynökség beszámolójában, amely szerint a legnagyobb probléma az, hogy Portugália megingása akár a jóval nagyobb, és ugyancsak adóssággondokkal küszködő Spanyolország, Belgium és Olaszország stabilitását is veszélyezteti.

A jelentős tőkearány révén a miniszterek egyebek közt azt remélik elérni, hogy az alap a legmagasabb hitelminősítési osztályzatokkal rendelkezik majd - ismerte el Juncker. A jelenlegi, ideiglenes stabilitási mechanizmusból azért nem lehetne a névértékének megfelelő 440 milliárd eurót hitelezni (bár erre egyelőre nincs is igény), mert a hitelminősítés elmarad a maximális értéktől.

Juncker elmondása szerint megállapodtak abban is, hogy a mechanizmus nemzetközi intézménnyé lép majd elő, amiről szerződés rendelkezik majd az euróövezeti tagok között. Székhelye Luxembourgban lesz.

Több résztvevő nyilatkozata szerint hétfőn abban is egyetértettek, hogy a mechanizmusban érintett országok befizetési arányain valamelyest változtatnak annak érdekében, hogy a szegényebb euróövezeti tagokra kisebb teher háruljon. Ezt egyebek között Szlovákia sürgette, amely már Görögország segítése idején is kimaradt az uniós mechanizmusból. Döntöttek hétfőn arról is, hogy az ESM-ből igénybe vehető hitelek kamatozása kedvezőbb lesz, mint a jelenlegi állandó mechanizmusé.

Juncker hangoztatta: az egyes hitelek esetén ugyanúgy üdvözlik majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét, mint a jelenlegi, ideiglenes mechanizmus esetében.

A csütörtöki állam- és kormányfői találkozó témái közé tartozik az euró stabilitását garantáló, a tagállamok közti gazdasági koordinációt erősítő hat új jogszabály jóváhagyása. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke hétfőn felszólalt az Európai Parlamentben, és kérte, hogy az EP adja jóváhagyását a miniszteri Tanácsban megállapodott javaslathoz. Az EP mindazonáltal több mint ezer módosító indítványt vitat ebben a témában.

MTI, Privátbankár