A reprezentatív kutatás eredményei szerint a magyarországi 30 és 40 év közötti lakosság mintegy 50 százaléka gondolkozik hosszú távú, havi rendszerességgel gyarapított megtakarításokban, egyharmaduk pedig már rendelkezik is ilyen eszközzel. Az iskolai végzettség és a lakóhely jelentősen befolyásolja a hosszútávú megtakarítási hajlandóságot: a 8 általánossal vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében több mint kétszer akkora azoknak az aránya, akiket nem érdekelnek a hosszú távú megtakarítások, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél. A Budapesten és a nagyvárosokban élők között közel kétszer annyian rendelkeznek ilyen jellegű megtakarítással, mint a kisebb településen élők között.
A válaszadók felének van jelenleg is megtakarítása, az érintettek 40 százaléka félmillió forintnál kevesebb félretett pénzzel rendelkezik. A válaszadók 39 százaléka egyáltalán nem tud rendszeresen félretenni pénzt, 36 százalékuk időnként tud megtakarítani valamennyit, 21 százalékuk pedig havonta tudja gyarapítani a félretett pénzét.
A kutatásból az derült ki, hogy a legtöbben erősen kockázatkerülőek. Olyan pénzügyi eszközt keresnek, ami rugalmas, átlátható és lehetővé teszi, hogy akár kisebb összegeket is rendszeresen félretegyenek, ugyanakkor nem szankcionál, ha egy adott hónapban valamiért mégsem tudjuk gyarapítani a befizetéseinket – értékelte az eredményeket Dr. Törőcsik Mária a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Trendinspiráció kutatásvezetője. A fokozott óvatosság még a pénzügyekben magukat járatosnak tartó válaszadók körében is megfigyelhető volt. Gáti László, az OTP Alapkezelő Zrt. marketing és értékesítési igazgatója is azt emelte ki: az egyébként is alacsony szintű kockázatvállalási hajlandóságot a válság méginkább visszavetette. A lekötött betéteket ismerik és kedvelik az ügyfelek, leginkább 1-3 hónapos futamidőre - amikor ez lejár, akkor többnyire újra lekötik az összeget. Az emberek ráadásul az értékpapír-befektetéseket nem csak kockázatosnak, hanem bonyolultnak is tartják.
Mire kell félretenni?
A szakértő szerint nagyon jól látják a megtakarítási célok problémakörét a 30-40 évesek. A rendszeres megtakarítási célok között két fő elemet említettek a megkérdezettek mind közép, mind hosszú távon: lakásvásárlás, vagy felújítás, illetve a gyereknevelés költségeire való előre gondolkodás, de középtávon utazásra is szívesen gyűjtünk. Beszédes ugyanakkor, hogy a válaszadók negyede bizonytalan abban, mire is volna érdemes félretennie hosszútávon.
Törőcsik Mária kiemelte: a korábbi felmérésekhez képest új célként jelent meg a gyermek taníttatása – ez is arra utal, hogy hosszabb távon az állami finanszírozás háttérbe szorulására készülnek az emberek.
Nem csak a jövedelmen múlik, teszünk-e félre
Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint a nemzetközi példák azt mutatják, a megtakarítások aránya nem függ a nemzeti jövedelem szintjétől: találhatunk nálunk gazdagabb és szegényebb országokat is, ahol a magyarországinál lényegesen magasabb a megtakarítások aránya. Magyarországon inkább a jelenbeli fogyasztást preferálják, mint a jövőbeli prémiumot. Nyugdíjra, lakásra korábban ráadásul nem is kellett félretenni (látszólag), a magyar lakosságban ez kellően mély nyomot hagyott ahhoz, hogy ne gondoljon a jövőjére, csak ha már beütött a baj. Az, hogy a belső megtakarítási ráta csak kis mértékben emelkedik, és a belső fogyasztás is stagnál, nem azt jelenti, hogy valahova eltűnik a plusz jövedelem, hanem azt, hogy a többletmegtakarításra és -fogyasztásra fordítható jövedelem jelenleg létre sem jön Magyarországon – véli Hamecz. Az, hogy a GDP lassuló mértékben ugyan, de mégis bővül, kizárólag az exportnak köszönhető, amely jellemzően multinacionális vállalatok számára beszállító vállalatok teljesítményének eredménye.
Új termék az OTP-nél: az év végéig akár 0 forintért
Gáti László az OTP Bank új szolgáltatását ismertetve elmondta: az elmúlt 3-4 évben rengeteg új alapot indított az OTP, most a meglevő eszközökből hoztak létre egy olyan szolgáltatáscsomagot, amely az ügyféligényekre reagálva egyszerű, nem igényel komoly értékpapírpiaci ismereteket, és bárkinek elérhető, havi néhány ezer forintos összeg befektetésére is alkalmas. Állandó Értékpapír Vételi Megbízást az értékpapírszámlával rendelkező ügyfelek tetszőleges, akár néhány ezer forintos havi összegre is adhatnak. A bank ezt az összeget havonta automatikusan az ügyfél által kiválasztott nyíltvégű OTP befektetési alapba fekteti.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Gáti László, az OTP alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója és Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem tanára
Az OTP Bank 2011. december 31-ig tartó akciója keretében az Állandó Értékpapír Vételi Megbízás díját elengedi, emellett az akció ideje alatt öt kiemelt OTP befektetési alap esetében a vételi jutalékot is 0 forintban állapítja meg, így ezekre a megbízás ez idő alatt ingyenes. A kiemelt ajánlatban nem szereplő OTP alapokra egységes, kedvezményes vételi jutalékot alkalmaznak: forintos alapokra 100 forintot számítanak fel, devizás alapokra 0,5 eurót illetve 0,5 dollárt. Gáti László szerint az új termékkel az OTP célja az, hogy a továbbra is túlzottan nagy népszerűségnek örvendő otthoni malacpersely helyett használható alternatívát kínáljanak azoknak, akik havonta rendszeresen kisebb összegeket szeretnének félretenni.
Privátbankár - Gáspár András