.jpg)
A másfél órás megbeszélésen, amely a posztjáról távozni készülő Putyin utolsó találkozója volt NATO-beli kollégáival, bírálta őket, amiért bővíteni igyekeznek a szövetség határait kelet felé, nem törődve az orosz érdekekkel.
"A NATO nem garantálhatja a saját biztonságát mások biztonságának a rovására" - idézte az elnököt a forrás. Putyin azzal is vádolta a szövetség tagjait, hogy démonizálják Oroszországot, nem gondolva annak hozzájárulására a hidegháború megszűntéhez.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy - nyugati engedmény esetén - kész visszatérni a hagyományos európai erők korlátozásáról szóló CFE-szerződéshez.
Moszkva tavaly decemberben azért függesztette fel részvételét a CFE-ben, mert a NATO nem volt hajlandó ratifikálni a szerződés új változatát, amíg Oroszország ki nem vonja csapatait Grúziából és főleg a (Moldovát illető) Dnyeszteren túli területről.
Az orosz elnök arra biztatta a szövetség vezetőit, különösen pedig George Bush amerikai elnököt, hogy segítsék ki Iránt az elszigeteltségből.
"Senki sem gondolhatja komolyan, hogy Irán meg merné támadni az Egyesült Államokat - mondta. - Irán sarokba szorítása helyett sokkal értelmesebb dolog lenne együtt gondolkodni azon, hogyan segítsünk Iránnak kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá válni."
Mind Putyin, mind a NATO-vezetők dicsérték a megbeszélések "pozitív hangnemét". Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitár szavai szerint is "pozitív szellemű", "őszinte és nyílt" volt Bush és a többi vezető tárgyalása Putyinnal, de "nem hozott nagy áttörést" a két fél vitáiban.
Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy nem tapasztalt "semmi agresszivitást" az eszmecserében.
Horvátország és Albánia megkapta a NATO-behívót
Sosem tárgyalt kérdések a NATO-csúcson (hanganyag)
Újfajta gondok miatt főhet a NATO feje
NATO-csúcs - nem csak katonai szemmel
MTI