Az interneten böngészve több tucat szolgáltató hirdetésére bukkanhatunk, amelyek „virtuális irodát”, gyorsan és kedvező feltételekkel megköthető székhelyszerződéseket kínálnak. A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának tapasztalatai szerint ezen szolgáltatók közreműködésüket elsődlegesen az adókötelezettségek alól való kibújás eszközeként kínálják.
A régió területén az idén alakult vállalkozások 1/6-a gyanús címen működik. A két első helyen lévő címen összesen 710 társaság van bejegyezve. Az adóhatóság adócsalás, csődbűntett, illetve a cég elérhetetlenné tétele okán intellektuális közokirat-hamisítás büntette miatt feljelentést tett a NAV nyomozóhatóságánál az érintett társaságok ügyvezetői, valamint volt ügyvezetői ellen.
A határozott adóhatósági fellépést egyes székhelyszolgáltatók címére bejegyzett vállalkozások fantomizálódása indokolja. Előfordult például olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során a vizsgált székhelycímen egy beépítetlen telket találtak az ellenőrök, amelyen irodaként egy konténer funkcionált, a cégtáblákat pedig a drótkerítésre helyezték el. Másik esetben a székhelyhasznosító címén egy hangárszerű földszintes épületet találtak a revizorok, ahol a szolgáltatást igénybe vevő társaságok iratanyagait egy sarokban, a földön tárolták.
Gyanús címek eloszlása kerületenként
Forrás: NAV
Az adóhatóság különböző megyei adóigazgatóságai több száz olyan vállalkozás esetében folytatnak ellenőrzést, amelyek az ország más területeiről a Közép-magyarországi régióba helyezték át székhelyüket. Ezekre az ellenőrzésekre azért kerül sor, mert a gazdasági társaságok jellemzően olyan budapesti, vagy Pest megyei székhelyekre jelentkeznek át, mely címen többé nem elérhetők az adóhatóság és a hitelezőik számára, azaz az adózók a székhelyáthelyezéssel igyekeznek kibújni a várható, vagy épp realizálódó adóellenőrzés és annak jogkövetkezményei alól, illetve tartozásaikat sem fizetik meg partnereiknek.
Az illetékességet váltó adózók teljes körű nyomon követése érdekében külön monitoring rendszert alakított ki az adóhatóság, így ezek a társaságok minden esetben számíthatnak ellenőrzésre. A tapasztalat szerint ezen vállalkozások jelentős hányada magas kockázatúnak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy az ő esetükben nemcsak adóminimalizáló magatartásról, bevallási kötelezettség elmulasztásáról, vagy nagy összegű adóhátralék felhalmozásáról beszélhetünk, hanem ezeknek a kockázati tényezőknek az együttes fennállásáról.
Tekintettel arra, hogy a székhelyváltó adózók eddigi tevékenységét, adózói életútját azok a megyei adóigazgatóságok ismerik a legjobban, ahonnan székhelyüket áthelyezték, az ellenőrzéseket – elnöki engedéllyel – továbbra is a korábbi székhely szerint illetékes igazgatóságok folytatják le. Több adózó meglepődve tapasztalhatta, hogy tevékenységét – székhelyáthelyezése ellenére – ugyanannak az adóigazgatóságnak az ellenőrei vizsgálják, amely illetékességi területéről „menekülni” kívánt.
A 2011. második negyedévben megkezdett több mint félezer áfa adónemre vonatkozó utólagos, illetve valamennyi adónemre kiterjedő átfogó ellenőrzés közül eddig befejezett vizsgálat mindegyike megállapítással zárult, esetenként több tízmillió forint összegben. Az adóhatóság az adózók 1/6-a esetében intézkedett az adószám felfüggesztéséről, majd végleges törléséről.
Az azonos székhelycímre tömegesen bejelentkező adózók körében az elmúlt egy évben mintegy 3,5 ezer vizsgálatot folytatott le az adóhatóság a Közép-magyarországi Régióban, amely 45 százalékában álltak fenn az adószám felfüggesztésének feltételei. A székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók és a székhelyszolgáltató ellenőrzésén túl, az adóhatóság a vállalkozások mögött álló magánszemélyeket is felkutatja és fokozott vizsgálat alá vonja.
Privátbankár