
A szociáldemokrata kancellár ezzel a fenyegető bejelentésével alapvető irányváltást indított el a német szociálpolitikában. Az Agenda 2010 reformprogram központi elemét jelentő munkaerőpiaci reformok ellen ma is tartanak a tiltakozások, s maga Schröder - nem sokkal később - első lépésként a pártelnöki tisztségről való lemondásra, majd arra kényszerült, hogy idő előtti választásokat írjon ki, amelyeket 2005 őszén el is vesztett.
Öt évvel később joggal merül fel a kérdés: vajon az Agenda 2010 hatékony volt-e? A Die Welt szakértője szerint egyértelműen igen. Németországban - mint fogalmazott - a programnak köszönhetően jobban mennek a dolgok, 2005 óta tart a fellendülés, a gazdaság növekszik, a munkanélküliség csökken.
Természetesen a reformok nem az egyedüli csodaszert jelentették mindehhez, a fellendüléshez szükség volt a nemzetközi konjunktúrára, valamint arra, hogy a német termékek iránt jelentősen megnövekedett a külföldi kereslet. Tekintélyes német gazdasági vezetőket idézve a cikkíró ugyanakkor rámutatott: az Agenda 2010-nek oroszlánrésze volt abban, hogy mindenekelőtt a munkaerőpiacon pozitív változások következtek be, s jelentősen - több mint 1 millióval - csökkent a munkanélküliség.
Nem véletlen, hogy a Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kabinetet a választási vereséget követően felváltó konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció Angela Merkel kancellár vezetésével egyértelműen kiállt az adórendszer és az egészségügy reformját is magában foglaló reformprogram mellett. Mint ahogy az sem, hogy az ötéves évforduló napján mind a konzervatív uniópártok, mind a szociáldemokrata párt vezető politikusai a schröderi reformprogramról - minden nehézség és átmeneti megtorpanás ellenére - pozitív mérleget vontak.
Német szakértők szerint Schrödernek a Bundestagban 2003 márciusában elhangzott, kilencven perces beszéde alapvetően megváltoztatta a németek viszonyulását a szociális államhoz. A krónikák szerint egyébként a beszéd alig néhány órával az elhangzás előtt készült el. Az nem tartalmazott mást, csak szinte teljes egészében a kijózanító intézkedéseket, s csaknem teljesen hiányoztak a magyarázatok, az indoklások, s - mint többen fogalmaztak - "hiányzott a vízió". De mindez Gerhard Schröder saját döntése volt. Az akkori kancellár állítólag kerülni akart minden "locsogást".
Schröder - mint az idézett szakértők emlékeztettek - az állami osztogatások és szolgáltatások helyett szinte kizárólag szigorításokról, megvonásokról és lemondásról beszélt. Ahogy korábban egyetlen elődje sem tette. A beszéd üzenete elemzők szerint egyértelmű volt: ahogy eddig volt, tovább nem maradhat. S az akkori kancellár azon a napon még aligha sejtette: mindezért saját magának és pártjának súlyos politikai áldozatokat kell hoznia, pártja válságba kerül, neki pedig idő előtt távoznia kell hivatalából.
Öt évvel később Gerhard Schröder nem hajlandó beszélni az Agenda 2010-ről. Az azzal kapcsolatos ítélkezést másokra hagyja. S a gazdasági szakértők többsége azon a véleményen van: a reformprogram jelentős mértékben járult hozzá a gazdaság fellendüléséhez, a növekedés biztosításához, a munkanélküliség csökkentéséhez és a költségvetés szanálásához. Ugyanakkor egy meghatározott réteg elszegényedésének növekedéséhez, s a munkavállalók egy részének elbizonytalanodásához is.
Kurt Beck maradt az SPD elnöke
Felülvizsgálják a reformot?
Több építőipari munkás mehet a németekhez
Mégse keresnek olyan sokat a németek?
A német munkaadók nem kérnek a minimálbérből
MTI