Rejtély, honnan van pénze a cégeknek

A rendelkezésre álló adatok alapján kedvezőnek tűnik a kis és középvállalatok tőkehelyzete, hiszen a kkv-k saját tőkéje évente 4-500 milliárd forinttal nő. Megbecsülhetetlen ugyanakkor, hogy a tőkenövekedés honnan származik

A mikro-, kis- és középvállalkozások körében végzett felmérések szerint a kkv-k egyik fő problémája a forráshiány. A Start Tőkegarancia Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, illetve becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a szektor tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény. A Start Zrt. első lépésként a kkv-k tőkebevonása mértékének meghatározására tett kísérletet a 2003-2005 évi statisztikai adatok alapján - áll a közleményben. Az eredmény meglepően jó képet mutat. A kérdés csak az, hogy miből és hogyan jött a tőke.

A közlemény szerint a túlzott adminisztrációs kötelezettségek és a magas közterhek, valamint a kedvezőtlen piaci környezet után a vállalkozások a tevékenységüket akadályozó tényezők között fontossági sorrendben harmadikként a finanszírozást jelölik. Az elmúlt évek felmérései azonban azt mutatják, hogy a vállalkozások megítélése szerint a finanszírozási nehézségek csökkenek, feltételezhetően amiatt, hogy a kereskedelmi bankok az ezredfordulót követően egyre nagyobb mértékben helyeznek ki forrásokat a szektorba. A szektor hiteállománya 2003-ról 2005-re 57 százalékkal növekedett.

A vállalkozások a bankhitelen és a tulajdonosi hitelen kívül alapesetben két további forrásból finanszírozhatják működésüket: egyrészt tőkéből, másrészt szállítóik, illetve vevőik által. A vállalkozások saját tőke állományára vonatkozó adatok 2003 és 2005 közötti időszakra állnak rendelkezésre, e szerint ebben az időszkaban a saját tőke több mint ötödével nőtt a kkv-szektorban.

Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban!

Fenti adatokból megállapítható, hogy miközben a KKV-k hitelállománya két év alatt 2.798 milliárd forintra nőtt, addig a saját tőke 10.417 milliárd forintra bővült. Mindezek eredményeként a kkv szektor saját tőkéhez viszonyított átlagos eladósodottsága a 2003. végi 20,6%-ról 2005. végére 26,9%-ra nőtt - állapítja meg a Start Tőkegarancia Zrt. Az eladósodottság szintje ugyanakkor a saját tőke 40%-a alatt általában egészségesnek mondható.

Az elemzés eredményét kommentálva Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója úgy látja: reprezentatív, a növekmény forrására és céljára irányuló kutatás hiányában megbecsülhetetlen, hogy az évi 400-500 milliárd forintos saját tőke növekedés kitől származik és a növekedés mekkora hányadát képviselik a készpénzes tőkeemeléssel fejlesztési tőkét befektető intézményi és magánbefektetők.

Statisztikai adatok hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a saját tőke 1.767 milliárd forintos növekedésének mi volt a forrása. Ez ugyanis származhatott az adózott nyereség eredménytartalékban hagyásából, az eszközök átértékeléséből származó tőkenövekményből, a meglévő tulajdonosi kör tőkeemeléséből, vagy új befektetők bevonásából is.

A kkv-k átlagos saját tőke arányos adózott nyeresége 10% körül alakult 2003 és 2005 között, tehát a társaságok két év alatt (2004-ben és 2005-ben) 1.883 milliárdos adózott nyereséget értek el, melynek felét, 991 milliárdot, tulajdonosi jövedelemként (osztalékként) kivonták a vállalkozásból, míg a fennmaradó 892 milliárd forint a vállalkozásokban maradt eredménytartalékként. A közlemény szerint feltételezhető az is, hogy az átértékelés kismértékű volt a saját tőke növekedésében.

Számolja ki bérköltségét nálunk!

De akkor honnan jön össze a maradék 876 milliárd forint? Tekintettel arra, hogy a magyar kkv-k több mint fele klasszikus családi vállalkozás, ahová csak a legritkább esetben engednek be külső befektetőt, a a Start Zrt. szerint az is feltételezhető, hogy a saját tőke növekedése a már meglévő tulajdonosoktól származik, sok esetben a korábban folyósított tagi kölcsön tőkére konvertálása révén.

Nagy valószínűséggel a növekedés egy jelentős részét az újonnan alakuló társaságok jelentik, köztük az ingatlanfejlesztési célra létrejött projektcégek, ahol sok esetben a magas tőkeértéket a fejlesztésre váró nagy értékű ingatlan apportja okozza. A cég szerint nincsenek arra vonatkozó adataik, milyen mértékű hatással vannak a tőkenövekedési számokra az ingatlanfejlesztő projektcégek, de a közlemény szerint nem lennének meglepődve, ha az évi 400-500 milliárd forintos növekedés több mint fele nekik lenne köszönhető. Az sem ritka jelenség, hogy adózási okokból a magántulajdonú ingatlanokat vállalkozásokba apportálják, ami szintén tőkenövekedésként jelentkezik a statisztikákban - állapítják meg.

Keveset keres? Akkor maga egy nő!
A válság a minimálbért is megtapossa
Tarthatatlan Magyarország inaktivitása
Súlyos állapotban van a magyar társadalom
Védőpajzsot kapnak a kkv-k
Bankba vágyik a magyar - csak költözni ne kelljen
A henteseknél számít a legtöbbet az érettségi

Privátbankár