Az emelkedő energiaárak miatt a piacnyitás óta visszatérő kérdés a fogyasztók számára, hogy vajon miből áll a hétköznapi ember számára sokszor érthetetlennek, túl bonyolultnak tűnő villanyszámla
A Privátbankár.hu azon kérdésére, hogy mi indokolta a lakossági villamosenergia árának február elsejei emelését, a Magyar Energia Hivatalnál (MEH) elmondták: a lakossági végfelhasználói árak legutóbbi emelkedését az egyetemes szolgáltatási árak esetében releváns három tétel (nagykereskedelmi árak, kötelező átvételi árak és mennyiségek, szolgáltatói árrés) közül alapvetően a villamosenergia nagykereskedelmi árának emelkedése indokolta. A nagykereskedelmi ár (a szolgáltatók piaci alapú beszerzésének összehasonlító ára) alapvetően a nagykereskedő erőművi beszerzési költségeinek növekedése miatt emelkedett - tudtuk meg a Magyar Energia Hivatal Elnöki Titkárságától.
Arra a kérdésre, hogy a kötelező átvételi támogatás (kát) mértékének változása milyen hatással volt az árképzésre, a MEH elnöki titkárságánál kifejtették: a 2011. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás értelmében a korábbi szabályozás szerint 2011-re előre jelzett szinthez képest nőtt a kötelező átvételre jogosultak köre, ugyanakkor a kapcsolt termelők esetében előírt 15 százalékos árcsökkentés ezt a hatást a végfelhasználói árak tekintetében kompenzálta. Vagyis a kötelező átvételből adódóan az egyetemes szolgáltatási árakba beépítendő többletköltség lényegében nem változott.
|
A kátos vita A kötelező átvételi támogatás (kát) elsősorban a hagyományos technológiáknál költségesebb megújuló energiatermelést hivatott támogatni azzal, hogy az ilyen módon termelt áramot kötelezően, a piaci árnál magasabb díjért veszik át a szolgáltatók. A kát rendszerébe rajtuk kívül a kapcsolt energiatermelők (amelyek az áram termelése mellett keletkező „felesleges” hőt távhőként értékesítik) is beletartoznak. Az utóbbi hetekben a kát körül folyamatosan zajlanak a viták, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata alapján például először drasztikusan lecsökkenne ez a plusztámogatás, majd azt fokozatosan ki is vezetnék a rendszerből. Erre válaszként a kapcsolt energiatermelők a távhő árának emelését helyezték kilátásba – ezzel kapcsolatban cikkünk megjelenéséig még nem történt megegyezés. Fontos megjegyezni, hogy az eredeti tervek szerint már 2010 végén megszűnt volna ez a támogatási forma. |
Vajon mit jelentenek a lakossági villanyszámlán szereplő egyes tételek? – tette fel a kérdést a Privátbankár.hu. A MEH válaszából kiderül, hogy a lakossági végfelhasználói ár alapvetően a következő tételekből épül fel: egyetemes szolgáltatási ár, rendszerhasználati díjak, pénzeszközök és az általános forgalmi adó.
A rendszerhasználati díjak lényegében a villamosenergiának az erőműtől a fogyasztókig történő elszállítására vonatkoznak. Az átviteli rendszerirányítási díj és a rendszerszintű szolgáltatások díja az országos nagyfeszültségű távvezeték rendszer működésére, valamint a villamos energia rendszer egyensúlyának biztosítására szolgálnak. Mindkét díjat az átviteli rendszerirányító MAVIR költségeinek fedezetére kell fizetni.
|
Befagyasztják a rezsiköltségeket? A nemrég bejelentett Széll Kálmán Terv egyik pontja éppen arról szól, hogy 2011. július 1‐ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit. |
A villanyszámlán a fenti díjak – a számla egyszerűsítése érdekében – részben összevontan vannak feltüntetve: az elosztói alapdíj mellett feltüntetett „energiaalapú rendszerhasználati díj” az átviteli rendszerirányítási díjából, a rendszerszintű szolgáltatások díjából és az elosztási díjak forgalomarányos díjtételeiből áll – közölte a hivatal.
A pénzeszközökön belül a szénipari szerkezetátalakítási támogatás (az Európai Unió által jóváhagyottan) a Vértesi Erőműhöz tartozó szénbánya működésének átalakításához kapcsolódó költségek egy részének fedezésére szolgál (ezt szokták a köznyelvben szénfillérnek is nevezni).
A kedvezményes árú villamosenergia-támogatás a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes árú (évi 15000 kWh-ig az elfogyasztott mennyiségtől függően 40-60 százalékkal alacsonyabb árú) villamosenergia ellátásának támogatásához biztosít forrást – fejtette ki a MEH elnöki titkársága.
Ezek az elsőre titokzatosnak tűnő tételek tehát nem is olyan misztikusak, mint elsőre gondolnánk. A költségek nem újak, csak a piacliberalizációval, a feladatok megosztásával együtt láthatóvá váltak villanyszámlánkon (korábban "egy csomagban", komplex szolgáltatást vásárolt a lakosság, így a számla is egyszerűbb volt). Ezek ismerete persze nem ment meg minket az megnövekedett rezsiköltségek terheitől, azonban talán segít megérteni, mire és miért költünk, amikor a bonyolult tételekből álló számlánkat kifizetjük.
|
A Magyar Energia Hivatal (MEH) alapvető tevékenysége a vezetékes energetikai társaságokra vonatkozó szabályozás (engedélyezés, jóváhagyás, árelőkészítés, árellenőrzés), felügyelet, fogyasztóvédelem és tájékoztatás. A villamosenergia-piac teljes nyitását követően a hivatal szerepében és tevékenységében egyre nagyobb súlyt kap a versenypiac felügyelete, a verseny elősegítése és tisztaságának megőrzése, annak kikényszerítése, illetve a versenypiaci környezet folyamatos figyelése és szükség esetén változtatásának kezdeményezése. |
Privátbankár - Szilágyi Balázs
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
