„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A közép-kelet-európai gazdaságokaz az amerikai és az eurózónabeli lassú növekedés, az infláció miatti aggodalom, valamint a pénzügyi piacok bizonytalansága jellemzi
A közép-kelet-európai gazdaságok környezetét az amerikai és az eurózónabeli lassú növekedés, az infláció miatti aggodalom, valamint a pénzügyi piacok bizonytalansága jellemzi, de a régió egyelőre rugalmasan alkalmazkodik ezekhez a körülményekhez - olvasható az UniCredit csoport elemzésében.
Debora Revoltella, az UniCredit Csoport vezető közgazdásza szerint a növekedés általános mozgatórugói a régióban változatlanok, az UniCredit közgazdászai Közép-Európában továbbra is átlagban 4,6 százalékos, Délkelet-Európában és a Baltikumban 5,1 százalékos, Európa távolabbi régióiban 6 százalékos növekedést jósolnak a 2008 és 2010 közötti időszakra.
Az UniCredit közgazdászai úgy vélik: a közép- és kelet-európai országok fogyasztását a háztartások növekvő bevétele és a csökkenő munkanélküliség táplálja, ugyanakkor a nagy inflációs nyomás és a szigorúbb monetáris feltételek mérsékelő tényezőként hatnak. A háztartásoknak feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk, mivel fogyasztásukat az utóbbi időben egyre nagyobb arányban finanszírozták kölcsönökből.
Ezzel együtt a közép-kelet-európai régió továbbra is versenyképes marad, bizonyos iparágak még hasznot is húzhatnak abból, hogy a nemzetközi vállalatok igyekeznek maximalizálni bevételüket az idetelepített beruházásaikból.
"Egyértelmű, hogy a nemzetközi környezet miatt a közép- és kelet-európai régió sebezhető, különösen a hazai növekedés nemzetközi megtakarításokból történő finanszírozása érzékeny pont" - mutatott rá Debora Revoltella.
A kutatás szerint az utóbbi években a régió legtöbb országa külső megtakarításokra támaszkodva biztosította saját növekedését. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát egyrészt közvetlen külföldi befektetésekkel, másrészt külső adósságokkal pótolták.
Az elemzés rámutat: a bankszektor a hitelezési tevékenység erőteljes növekedése révén szintén fontos szerepet játszott ebben, ez volt a lakossági banki és a befektetési bővülés fő hajtóereje, amelyet szintén főként külföldről finanszíroztak.
Tavaly a régió mintegy 100 milliárd euró összegű nemzetközi adósságot halmozott fel, miközben a bankszektor közel megduplázta nettó külföldi forrásbevonását. A külföldi forrásoktól leginkább függő bankszektorral rendelkező országok a balti államok, Ukrajna, Kazahsztán és Románia, azok pedig, amelyeknek a legnagyobb segítségre van szükségük a folyó fizetési mérleg finanszírozása tekintetében, szintén a Baltikum, illetve Délkelet-Európa országai.
A kutatás szerint az infláció különösen Közép- és Kelet-Európában jelent nyomást. "Az élelmiszer- és olajárak emelkedése által okozott infláció globális probléma. Közép- és Kelet-Európában azonban mindez még fokozottabban jelentkezik, mivel az energia és az élelmiszerek igen nagy súllyal szerepelnek a háztartások fogyasztói kosarában" - fejtette ki Debora Revoltella.
A nemzetközi tényezők mellett a régió országainak hazai inflációs kihívással is szembe kell nézniük, például a még mindig nem hatékony piacok problémáival, az árliberalizációval, valamint a nyugati színvonalhoz közelítő árakkal. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, de a munkaerő hiánya béremelkedést generál.
Ez év eleje óta a balti országok gazdasági kilátásai egyértelműen romlottak. Ez a makrogazdasági egyensúlyi zavaroknak, a szigorodó hitelfeltételeknek és a túlfűtött ingatlanpiacoknak tulajdonítható. Különösen Észtországban és Lettországban tűnik a vártnál gyorsabbnak a visszaesés: Észtországban 2008-ban 0,1 százalékos, míg az utóbbiban 2,0 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Jelenleg egyedül Litvánia gazdasága mutat lendületet a 2008-as évre várt 4,7 százalékos GDP-növekedéssel.
Az ingatlanár-buborék kipukkadása gyorsan zajlik, különösen Lettországban, mivel itt az ingatlanpiac utóbbi években tapasztalt növekedése kevésbé egyenletesen ment végbe, mint a másik két balti államban.
A folyó fizetési mérlegek nagyfokú egyensúlytalansága, a növekedés külső megtakarításoktól való erőteljes függése, valamint az inflációs nyomás miatt a délkelet-európai országoknak a balti államokéhoz hasonló kihívásokkal kell szembenézniük. Ezekben az államokban a folyó fizetési mérleg jelentős hiányának finanszírozása továbbra is az egyik legnagyobb figyelmet érdemlő terület.
Az UniCredit csoport közgazdászai úgy vélik, hogy a délkelet-európai országokban a növekedés bizonyos mértékű visszaesése mellett sem kell olyan változásra számítani, mint amilyen a balti államokban zajlik. Ezekben az országokban a GDP 2008-as növekedése eléggé magas szintet érhet el: a legmagasabbat, 6,8 százalékot Románia produkálhat, amelyet Szerbia követ 6,2 százalékkal, majd Bulgária 6, Bosznia-Hercegovina 5,8 és Horvátország 4 százalékkal.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A közép-kelet-európai gazdaságokaz az amerikai és az eurózónabeli lassú növekedés, az infláció miatti aggodalom, valamint a pénzügyi piacok bizonytalansága jellemzi .jpg)
.jpg)
Harmadszor végzett az élen a politikus. 
