Egy elemzés szerint fegyveres konfliktus lehet az Északi-sarkvidékért indult hatalmi versengésből, ha Washington nem ragadja magához a kezdeményezést
Fegyveres konfliktus lehet az Északi-sarkvidékért indult hatalmi versengésből, ha Washington nem ragadja magához a kezdeményezést, és nem ülteti tárgyalóasztalhoz a feleket - állítja egy amerikai külpolitikai szakértő.
Felfedezőkön és tudósokon kívül mást eddig nemigen érdekelt az Északi-sarkvidék, mert a jégtakaró miatt szinte járhatatlan volt, a tengerfenék ásványkincse pedig elérhetetlen mélységben feküdt. A száz dollár fölé kapaszkodó olajár viszont gazdaságossá teheti a kitermelést, a globális felmelegedés hatására pedig fontos vízi utak nyílnak a jég helyén. A térség így gazdaságilag és stratégiailag hirtelen felértékelődött és versengés indult érte, amiből 21. századi hidegháború lehet Scott Borgerson szerint.
A washingtoni Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Affairs, CFR) kutatóintézet elemzője, volt katonatiszt új tanulmányában kifejtette, hogy a hiányos nemzetközi jogi szabályozás miatt még fegyveres konfliktus is kirobbanhat az úgynevezett arktiszi hatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia - között. Az elemző szerint ez csak akkor kerülhető el, ha az amerikai kormány multilaterális, az érintett felek bevonásán alapuló diplomáciai megoldást keres.
Washington viszont még fel sem ébredt. "Olyan mintha alvajáró lenne, pedig az oroszok teljes erővel nyomulnak, a norvégok, a kanadaiak és a dánok pedig ugrásra készen figyelnek" - mondta a Parti Őrség volt korvettkapitánya.
A sarki jég gyorsan olvad: csak tavaly majdnem félmillió négyzetkilométernyi tűnt el a jégsapkából, amely most már alig feleakkora, mint 50 évvel ezelőtt. A térség így egyre könnyebben járható, ami sokmilliárdos megtakarítást jelent a hajózás számára, ráadásul a tengerfenék rejtheti a Föld még feltáratlan kőolaj- és földgázkincsének negyedét.
Orosz tengeralattjárók legénysége tavaly nyáron rozsdamentes titánötvözetből készült nemzeti zászlót rögzített a tengerfenékre az Északi sarkon. Moszkva 1,2 millió négyzetkilométerre tart igényt a területből - amely becslések szerint 4,9 milliárd tonna kőolajat és földgázt tartalmaz -, és hadászati bombázókat is küldött a térségbe. Ilyen őrjáratra a hidegháború óta nem volt példa. "Azt gondolom, hogy a zászlós akció és a bombázórepülések felújítása provokatív lépés" - mondta a CFR kutatója.
A Foreign Affairs című szaklapban megjelent tanulmányában Borgerson amellett érvel, hogy Washingtonnak csatlakoznia kell az ENSZ 1982-es tengerjogi konvenciójához (UNCLOS). Ennek egyik központi fogalma a kontinentális talapzat; a partot szegélyező terület, amely szerkezetileg a szárazföldhöz kapcsolódik, annak víz alatti folytatása. A kontinentális talapzat külső határáig terjed az adott ország gazdasági övezete, amelyben az erőforrások kiaknázására (halászat, bányászat) és a közlekedés szabályozására vonatkozó kizárólagos jogokat élvez.
"Nem lesz jeges hidegháború - nyilatkozott egy névtelenséget kérő kormánytisztviselő. - Természetesen nekünk is részt kell vennünk a tengerjog továbbfejlesztésében. Nem úgy van az, hogy ha mi nem vagyunk ott, akkor nem is történik semmi - hanem akkor nélkülünk történik minden."
A határ a hagyományosan követett gyakorlat alapján a parttól 200 tengeri mérföldre (370 kilométerre) húzódik, pontos megállapítására viszont egyre fejlettebb módszerek vannak. Az arktiszi hatalmak most mind ilyen, tudományos kutatással megalapozott érvekkel próbálják igazolni területi igényeiket.
Orosz és dán kutatócsoportok már tavaly óta dolgoznak a térségben, februárban pedig a New Hampshire állambeli egyetem oceanográfusai kimutatták, hogy Alaszka kontinentális talapzata 100 tengeri mérfölddel (185 kilométerrel) tovább nyúlik az Északi-sark felé, mint azt korábban gondolták.
A tudományos bizonyítékok alapján kijelölt övezetek egymást fedik, így egyre több a vitás kérdés és a lehetséges konfliktusforrás, a 25 éves nemzetközi tengerjogi egyezmény alkalmazhatósága az Északi-sarkvidék viszonyaira pedig nem egyértelmű - írja Borgerson. Washingtonnak mégis csatlakoznia kell a konvencióhoz, hogy leülhessen a nemzetközi jog tárgyalóasztalához, és az UNCLOS-ból kiindulva új arktiszi egyezmény tető alá hozására kell törekednie, különben káoszba süllyed a térség. A csatlakozást a Bush-kormány, katonai és energetikai óriáscégek, illetve civil és környezetvédő szervezetek is támogatják, de a szenátus még nem lépett az ügyben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Egy elemzés szerint fegyveres konfliktus lehet az Északi-sarkvidékért indult hatalmi versengésből, ha Washington nem ragadja magához a kezdeményezést 
Shavkat Mirzijujev vasárnap egy „Közép-ázsiai Közösség” felállítását javasolta. 
