.jpg)
Minden ötödik lakásnál nem tapasztalható eltérés a kínálati ár és a tranzakciós ár között, azaz a vevő nem alkudott (alkudhatott) az árból - ez a 20%-os arány azt mutatja, hogy viszonylag elterjedt az áralku az ingatlan tranzakciók során - olvasható az ingatlan.net szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzésében.
Az alku nélküli állomány jelentős része új építésű ingatlan; főleg a nagyobb társasházakban elhelyezkedő ingatlanok esetében nincs helye alkunak. Mind a nagy fejlesztéseket, mind a kisebb, új építésű projekteket figyelembe véve a vevők az esetek csak 40%-ában tudtak alkudni az új ingatlan árából, ami jelentős eltérést mutat a használt lakásoknál tapasztalható 83%-hoz képest.
Mégis, ha lehet, mennyit tudunk alkudni?
Ingatlan típusok szerint lakások esetében átlagosan 5%-ot, míg házak esetében átlagban 7%-ot alkudtak a vevők a kínálati árból. Ugyan kisebb arányuk miatt kevésbé erős átlagot jelent, mégis érdemes megemlíteni, hogy telkek esetében 10%-os volt az átlagos alku nagysága, illetve a nyaralónak, vagy irodának hirdetett ingatlanok esetében is hasonló nagyságrendű átlagos különbségeket tapasztaltunk - derül ki az ingatlan.net adatbázisából.
Ennek hátterében az állhat, hogy utóbbi ingatlantípusok iránt a kereslet is kisebb, így az eladók hajlandóak többet engedni a kínálati árból. A lakások és házak közötti alkunagyságbeli különbség okáról csak feltételezéseket tehetünk. Egyrészt lakások esetében könnyebb az összehasonlíthatóság, illetve több közel hasonló lakást találunk a piacon, ami segíti az eladókat a kínálati ár megvédésében. Másrészt a házaknál a vevők érvényesíthetik azt a lélektani érvet, hogy annyi pénzből saját, az igényeiknek jobban megfelelő házat építenek.
Ha a lakásokat kínálati árak alapján soroljuk osztályokba, nem kapunk választ a különböző árengedmények közti különbségekre. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy mind a házak, mind a lakások esetében a szélsőségesen alacsony, illetve szélsőségesen magas árak esetében a vevők nagyobb árengedményeket tudtak kialkudni. Ennek hátterében vélhetően az állhat, hogy ezek kínálati ára az összehasonlíthatóság hiányában kevésbé védhető.
Az alapterület szerinti vizsgálat is az ársávoknál tapasztalt eredményt hozza. Egyértelműen az alapterület sem határozza meg az árengedmény mértékét, csupán a korábbi feltételezés nyer alátámasztást a lakások esetében.
Mi alapján számítják ki az ingatlanadót?
Egyértelműen létezik az áralku
Budapesten az egyes kerületeken belül a lakások és házak esetében elérhető átlagos árengedmények közötti különbségek a kerületi piaci viszonyokat tükrözik. Azokban a budapesti kerületekben ahol több ház található a piacon (II., XII., XVII., XVIII., XIX.) több áralku zajlik, így az árengedmények is nagyobbak a házak esetében. A főként lakások dominálta kerületeknél (jellemzően belvárosi V., VI., VII.) a lakások esetében magasabb az elérhető árengedmény mértéke. |
„Az ingatlanpiacon egyértelműen létezik az áralku, sok tranzakció esetében érnek el kedvezményeket a vevők. Tendenciaszerűen megállapítható, hogy az új építésű lakások esetében kicsi az áralku mozgástere, használt a lakásnál pedig minél jobban eltér egy lakás az átlagkínálattól, minél kevésbé összehasonlíthatóak az adottságai annál jobbak a vevők esélyei" – foglalja össze Déry Attila, az ingatlan.net elemzője.
"Az eredmények értékelésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogy az adatok ingatlanközvetítőn keresztül lebonyolított tranzakciókból származnak. Ez azt jelenti, hogy a kínálati ár megállapításában szakértő is rész vett, így valószínűsíthető, hogy a magánszemélyek között zajló tranzakciókban még magasabb árengedményeket alkudhatnak ki a vevők.”
A szocialistáknál kiverte a biztosítékot az ingatlanadó
Az ingatlanárak bezuhanásától tart a Fitch
Ingatlanadó és barátai: átgyúrják az adórendszert
Vállalkozásra szabott irodabérlés
Lakáspiac: 70 milliónál elfogy a szusz