.jpg)
Nem befolyásolja a döntés a közös agrárpolitika egészségügyi vizsgálata keretében folytatott tejpiaci felülvizsgálatot sem, amelynek során a bizottság javasolta a kvóták fokozatos emelését, majd megszüntetésüket 2015. március 31-i lejáratuk után.
Decemberben Brüsszel közzétett egy jelentést, amely szerint a világpiaci kereslet és árak tekintetében egyaránt kedvezőek a kilátások. A bővülő sajt- és frisstej-termelés 2003 és 2007 között további 5,5 millió tonna tejet emésztett fel, miközben összességében nem változott a termelés. A bizottság elemzése alapján 2007 és 2014 között további nyolcmillió tonna tejre lenne szükség a növekvő – főként sajt iránti – belső kereslet kielégítésére. A kialakulóban lévő nemzetközi piacokon eközben növekszik az uniós élelmiszerek iránti kereslet.
Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Magyarország csak 80-85 százalékát használja ki nemzeti kvótájának. Kiemelte azonban azt az európai bizottsági nyilatkozatot, amely szerint a kvótanövelés nemzeti tartalékba is kerülhet, tehát olyan célokra is felhasználható, mint a fiatal gazdák induló támogatása vagy a kapacitásbővítést indokló fejlesztéseket végző gazdaságok támogatása.
Megvitatták a hétfői miniszteri találkozón a juh- és sertéságazat egy-egy aktuális kérdését is. Előbbivel kapcsolatban Írország azt vetette fel, hogy az unió versenyképessége a csökkenő fogyasztás, a nagy importnyomás és a munkaigényesség miatt megromlott. A magyar delegáció itt egyebek között arra mutatott rá, hogy az ágazat az új tagországokban is nehezebb helyzetbe került nem utolsó sorban a szerkezetátalakítás miatt, pedig a juhtenyésztés jó megoldás lehetne a kedvezőtlen adottságú területeken a környezetkímélő és racionális gazdálkodásra.
A témában egyébként a magyar agrártárca készített elemzést az Európai Parlament számára - jelentette be Forgács Barnabás.
A sertéshúspiac nehéz helyzetét a lengyel delegáció vetett fel, de javaslataikat Magyarország is támogatta. Varsó kezdeményezte, hogy a friss, fagyasztott húsokra emeljék az exportvisszatérítéseket, illetve hogy az agrárreformok felülvizsgálatának keretében találjanak hatékonyabb eszközöket a hasonló krízisek megelőzésének biztosítására. Magyarország is olyan eszközök bevezetést kérte az Európai Bizottságtól, amelyek "a sertéstartók jövedelempozícióját jelentősen és hosszú távon javítják", mint például a hitelek kamattámogatása, bizonyos vizsgálati költségek vagy a takarmányköltségek uniós támogatása.
A brüsszeli bizottság válaszul kinyilatkoztatott álláspontja - mint Forgács Barnabás fogalmazott - " kevés olyan elemet tartalmazott, amely számunkra nem lenne ismert", illetve amely érdemi válasznak minősülne a felvetett problémára. Mariann Fischer Boel biztos asszony egyebek között arra utalt, hogy a vidékfejlesztési programokon keresztül van lehetőség az ágazat segítésére, illetve a génmódosított takarmányok jóváhagyási folyamatának gyorsítása segítheti a szektor pozícióját - Magyarország számára azonban ez nem elfogadható.
A miniszteri ülésre a francia küldöttség memorandumot készített az élelmiszeripari ágazatban a termelői szerveződések segítésére: a cél, hogy "több termékpálya esetében nyíljon lehetőség közös felelősségvállalást biztosító, de a versenyszabályokat nem sértő szervezetek létrehozására". Magyarország is támogatta ezt a kezdeményezést, és bejelentette, hogy részt kíván venni a kidolgozás folyamatában.
Szégyen, hogy nem magyar tejet iszunk
Nehéz a dolguk a gazdáknak - Németországban is
MTI