Sólyom László szerint Magyarország jelenlegi helyzetéből nincs kiút együttműködés, megegyezés, bizalom és hitelesség nélkül. A köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott Gazdasági fórumon beszélt.
Sólyom László szerint Magyarország jelenlegi helyzetéből nincs kiút együttműködés, megegyezés, bizalom és hitelesség nélkül. A köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott Gazdasági fórumon példa nélkülinek nevezte a gazdaság szereplőinek átfogó és együttes fellépését, amelyet a rendezvényen résztvevő 24 szervezet megjelenít.
Hangsúlyozta, hogy nem szólhat bele a konkrét gazdaságpolitikába, de az elnöki intézmény nyújtotta keret felerősíti a gazdaság képviselőinek hangját. "Kifejezi azt a közös meggyőződésünket, hogy Magyarország jelenlegi helyzetéből együttműködés, megegyezés és ezek feltétele, a bizalom, azaz a felek hitelessége nélkül nincs kiút" - mondta.
Kifejtette: a mindenkori kormányok joga és felelőssége a gazdaságpolitika alakítása, ez azonban nem lehet sikeres, ha nem támogatja a társadalom többsége, és különösen a gazdaság. A támogatás feltétele szerinte az, hogy vegyék figyelembe a gazdaság szempontjait is az állam felelősségét képező környezet kialakításakor.
A köztársasági elnök - a fórum témái közül - azonnali megoldást igénylőnek nevezte az adózást, a közteherviselést, vagy a költségvetési reformot, ugyancsak fontos hosszú tervezést és ciklusokon át következetes politikát igénylő problémának nevezte az iskolaügyet, a műveltség és a szakképzés területét, illetve a korrupció visszaszorítását.
A gazdasági érdekképviseleti vezetők gazdaságpolitikai váltást, az erőforrások legalább 1000 milliárd forintos átcsoportosítását, jelentős, 10 százalékpontos járulékcsökkentést, a 4 százalékos különadó megszüntetését és hosszú távú gazdasági-társadalmi megállapodást sürgettek a konferencián.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a valós felzárkózási folyamat megakadt, újra indult az osztogatás, a gazdaság elérte ugyan a növekedési mélypontot, de bizonytalan, hogy dinamikusan gyorsuló, vagy lassan araszoló növekedés következik-e.
Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint az adókedvezmények szűkítésére van szükség, mivel ma a rendszer áttekinthetetlen és nem ösztönző. Hosszú távon csak az öngondoskodáshoz, illetve a beruházásokhoz, fejlesztésekhez indokolt kedvezményt biztosítani - tette hozzá.
Parragh László bírálta a kiigazítást, amelyre - mint mondta - szükség volt, de a bevételek növelésére koncentráló irányát helytelennek tartották. Az egyensúlyi mutató ugyan kedvezően alakult - amit meg kell őrizni, sőt tovább kell javítani - de a konvergencia program többi mutatója kivétel nélkül rosszabbul alakult a vártnál.
A kamara elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy nem láthatók pontosan a gazdasági prioritások, és nincs igazi párbeszéd. Az energiaárak, az élelmiszerárak, valamint a kamatemelések jelentette kihívásokra összefogás nélkül nem lehet jó választ adni - mondta.
Fekete István az adórendszerről tartott beszámolójában egyebek között a szociálpolitika leválasztását sürgette az adórendszerről, de szót ejtett a kiskapuk bezárásáról, és az adófizetői bázis szélesítéséről. A vállalkozóknak egyszerű, átlátható, kiszámítható stabil adórendszer kell - hangsúlyozta. Elismerte azt is, hogy mindehhez társadalmi szemléletváltásra is szükség van, arra, hogy a közteherviselésből minél többen vegyék ki a részüket.
A kutatás-fejlesztés, innováció, mint a gazdaság kitörési pontja is témája volt a fórumnak. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az innováció és a gazdasági növekedés közötti szoros összefüggésre hívta fel a figyelmet. Egy uniós, az innovációt alapul vevő felmérés 2007-ben Magyarországot 35 ország közül a 28. helyre, a "leszakadt országok" közé sorolta. Igaz ma már a kategória elnevezése felzárkózóvá finomult, ám ez nem változtat a tényen. Az alacsony innováció miatt a felmérés Magyarország felzárkózását az európai országokhoz 35 évre prognosztizálta úgy, hogy valamennyi kelet-közép-európai országnál ez az idő 20 év alatt van - mondta.
A túlpolitizáltságot, a jövőkép, a hosszú távú stratégia , a kiszámítható gazdasági környezet hiányát, a konszenzusképtelenséget emelte ki a gazdasági gyengeségek közül Takács János, az Üzleti Tanács, a Svéd-Magyar Kamara elnöke. Az Elektrolux vezetője szót ejtett a szavai szerint összetételében és tartalmában is gyengülő oktatásról is.
A tanács egyetért a reformok szükségességével, bár úgy vélik, hogy ezeket rosszul készítették elő és a kommunikálásuk sem volt megfelelő. A reformok megtorpanását veszélyesnek nevezte Takács János. Az euró bevezetését illetően pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a dátum a fontos, hanem hogy a gazdaság elérje az ehhez szükséges fejlettségi fokot.
A transzparencia hiányosságaira hívta fel a figyelmet Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kamara, az AmCham elnöke. Szerinte jogbiztonságot fenyegető helyzet alakult ki a transzparencia hiányosságai és a korrupció miatt, vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a transzparencia hiánya a 90 százalékot is elérheti a közbeszerzéseknél és a pártfinanszírozásban. Ki kell kényszeríteni a fiskális transzparenciát - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy valamennyi párt tisztában van a gazdaságot fenyegető veszélyekkel, de ki kell kényszeríteni a megfelelő átláthatóságot. A versenyképes ország alapfeltétele a transzparens állam - szögezte le.
Vahl Tamás, a Német-Magyar Kamara elnöke az egészségügyben szükséges lépések közül említést tett az állami biztosítás hatékonyságának növeléséről, az állami és magánszolgáltatók szerepének tisztázásáról, a magánpraxisok működési feltételinek meghatározásáról, illetve a gyógyszerellátás stabil alapokra helyezéséről. Hangsúlyozta: az egészségügy mindkét oldalát egyszerre kell korszerűsíteni: az ellátást és a biztosítást is. Szektorsemlegesség kell, azonos feltételek kellenek az állami és a magánszektornak is. Az átfogó reformhoz azonban széles alapon nyugvó konszenzus kell.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Sólyom László szerint Magyarország jelenlegi helyzetéből nincs kiút együttműködés, megegyezés, bizalom és hitelesség nélkül. A köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott Gazdasági fórumon beszélt. 
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
