Sötétben tapogatódzó vállalatok: mi a titok?

Az ügyvezetők 78 százaléka szerint pusztán a pénzügyi mutatószámok nem tükrözik megfelelően a cég erősségeit és gyengeségeit. Bár a vállalatvezetők a nem pénzügyi teljesítménymutatók értékének egyre inkább tudatában vannak, ezeket nem tudják kielégítően nyomon követni, pedig a pénzügyi és nem-pénzügyi célok kiegyensúlyozottabb kombinációjának alkalmazása növelheti a pénzügyi eredményeket - mutat rá a Deloitte felmérése.

Az Economist Intelligence Unittal karöltve készített, "Sötétben tapogatózva, avagy mi az, amit sok igazgatóság és cégvezető mind a mai napig nem tud vállalkozása egészségéről" című felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 57 százaléka számára mind nagyobb a kényszer, hogy nem pénzügyi mutatóikat is mérjék. Egyre több vállalat ugyanis valóban jelentős hozzáadott értéket ér el azáltal, hogy nem pénzügyi indikátorok használata révén mélyére lát a jó teljesítményért felelős tényezőknek. A felmérésben részt vevők az ügyfél-elégedettséget, az innovációt, illetve az alkalmazottak elkötelezettségét jelölték meg, mint kulcsfontosságú teljesítménynövelő tényezőt. A válaszadók 83 százaléka vélte úgy, hogy maga a piac is egyre inkább a nem-pénzügyi mutatók fontosságát hangsúlyozza.

Mindezek ellenére sokaknak továbbra is problémát jelent a nem pénzügyi teljesítményadatok nyomon követése. Míg az ügyvezetők, és felsővezetők 87 százaléka tartja kiválónak vagy jónak cége pénzügyi mutatószámainak nyilvántartását, a nem pénzügyi mutatóik kezelését csupán 29 százalékuk értékeli ilyen pozitívan. A felmérésben részt vevők a nem pénzügyi teljesítményértékelés akadályai közé sorolták a még fejletlen eszközöket, a szervezeten belüli szkepticizmust, a felelősségi körök tisztázatlanságát, az időbeli kötöttségeket, és azt a félelmet, hogy az ilyen mutatószámok útján túlságosan sok információ kerül a versenytársak kezébe. 

A megbízható nem pénzügyi teljesítményértékelő eszközöket nehéz beazonosítani, aminek egy lehetséges okát William G. Parrett, a Deloitte globális vezérigazgatója abban látja, hogy a soft tényezők (mint például az alkalmazottak bevonása, az innováció, illetve az ügyfél-elégedettség) folyamatos nyomon követése inkább tekinthető művészetnek, mint tudománynak, másrészt abban, hogy a pénzügyi mutatószámokat sokkal többen ismerik, és többen is tudják számszerűsíteni. Parrett szerint nyilvánvaló, hogy ezen a zárkózottságon változtatni kell, hiszen a vállalatok vezetői a pénzügyi és nem-pénzügyi célok kiegyensúlyozottabb kombinációja révén a cég teljesítményét, de akár pénzügyi eredményeit is képesek növelni.

A nem-pénzügyi mutatók szerepe ezzel együtt nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt. Egyre több vállalat foglal bele éves beszámolójába vagy részvényesi tájékoztatójába nem pénzügyi adatokat is, a juttatási rendszerek pedig egyre több nem pénzügyi célt alkalmaznak. A válaszadók több mint egyharmada állítja, hogy a vállalatok teljesítményéért nagyobb arányban felelősek az immateriális javak, mint a tárgyi eszközök. A megkérdezettek 54 százaléka véli úgy, hogy a vezetőség és az igazgatóság nagyobb hasznát veheti a jövőbe tekintő eszközöknek, mint a múltbéli adatoknak.

Amikor arról kérdezték a felsővezetőket, hogy milyen jelenségek késztethetik szervezetüket arra, hogy átértékeljék az általuk a teljesítmény mérésére és nyomon követésére alkalmazott módszereket, 54 százalékuk válaszában szerepelt a nem pénzügyi teljesítmény mozgatórugóinak nyomon követésére vonatkozó ismereteik bővülése, 45 százalékuk említette a vevőmegtartás és a vevőelégedettség rohamos csökkenését, 43 százalékuk pedig az ügyvezető vagy egy igazgatósági tag részéről érkező, nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra vonatkozó igényt.

Kevés a szabadalom - a szabályozáson kéne változtatni (hanganyag)
Az új OTP cél: 2 milliárd 3 év alatt
Elemzők szerint túl nagy a monetráis szigor
Mi a baj a magyar adórendszerrel?
Kik keresnek a legjobban Európában?

MTI