
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az összes energiafogyasztás fele a fűtésre és a hűtésre megy el, amelyet az alternatív forrásokból lehetne pótolni.
A magyarországi energetikai fejlesztések céljait úgy határozta meg: csökkenteni kell a klímaváltozás hatásait, biztosítani kell a fenntartható fejlődést, a konvergencia program teljesítését és a versenyképességet. Mindezt úgy, hogy a háztartások meg is tudják fizetni az energiaárakat.
A magyar energiapolitika stratégiája három alappillérre épül: az ellátásbiztonságra, a versenyképességre és a fenntarthatóságra - emlékeztetett az államtitkár.
Kifejtette, hogy a hazai ipar élénkülésével és a lakossági felhasználás növekedésével együtt növekszik a szén-dioxid kibocsátása és csökken a saját energiabázis, egyre többet kell importálnunk.
A tervek szerint 2020-ra el kell érnünk, hogy az előállított energia 13 százaléka megújuló forrásokból származzon. |
Hozzátette, hogy a lakosság 70 százaléka a hőenergiát földgázból állítja elő, amelyhez a kormány évente mintegy 100 milliárd forintos támogatást nyújt, de át kell gondolni, hogy ez a politika tartható-e.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az OECD-országokban nagyon jelentős a vízenergia felhasználása, - Izlandon például a geotermikus energiáé - míg Magyarországon a megújuló forrásokból alig öt százalék jelenleg az energiafelhasználásunk.
Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint az egész éves energiaszükségletünk dupláját képesek lennénk megújuló energiaforrásokból előállítani.
Az államtitkár szerint a magyar energiapolitikát az a kritika éri, hogy túlságosan támogatja a biomasszát, de magyarázatként hozzáfűzte, a világ és Európa is ebbe az irányba tart.
Az Európai Unióban igen erőteljesen növekszik a bioüzemanyagok és a szélenergia előállítása, és tovább emelkedik a biomassza aránya is. |
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben összesen 260-360 milliárd forintos forrás szerepel megújuló energiaforrások hazai támogatási lehetőségeire a 2013-ig tartó időszakban.
Moór András, a Pannon Pellet Kft. ügyvezetője a konferencia közben tartott sajtótájékoztatón elmondta: Zala és Somogy határán, Beleznán várhatóan májusban megkezdik a próbaüzemet, az alapanyagok beszállítása már folyik.
A jelenlegi konferencia kapcsán kifejtette: érdekük, hogy a térségben elterjedjen az energianövények termesztése, amellyel biztonságossá és folyamatossá lehet tenni az alapanyagok szállítását.
A környezettudatosság kitörési út Magyarország számára
Indul az ország legnagyobb szemétprojektje
Kína habzsolja a magyar szemetet
A nagyvállalatok elvárják, hogy a környezetvédelmi szempontokra is figyeljenek beszállítóik (hanganyag)
Dobozos italok: mindenki másképp látja a jövőt
Magyarország duplán rosszul jár a felmelegedéssel
Tönkreteheti Európát a környezetvédelem (hanganyag)
MTI