Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A kormány 250 milliárd forintos adócsökkentési tervéhez pillanatnyilag nincs meg a pénz, a kabinet által támogatott koncepció pedig bonyolult - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója
A kormány 250 milliárd forintos adócsökkentési tervéhez pillanatnyilag nincs meg a pénz, a kabinet által támogatott koncepció hátránya pedig, hogy bonyolult és áttekinthetetlen - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén.
Palócz Éva emlékeztetett: a közteherviselés szélesítése érdekében vezették be a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést; a most preferált javaslat szerint ugyanakkor a tíz legalacsonyabb keresetű dolgozó után a jövőben a járulék kétharmadát kellene befizetni (32 százalék helyett 20-22 százalékot). Ez túl bonyolult, remélem nem ez lesz a fő csapásirány - mondta.
A GKI Gazdaságkutató által javasolt szuperbruttósítást a törvényhozás Palócz Éva szerint rövid távon nem volna képes keresztülvinni. Ez egyébként szerinte azzal járna, hogy számos vállalat állami támogatásra szorulna, így erősítené az államtól való függést. A foglalkoztatást és gazdaságot ugyanakkor némileg élénkítené.
Palócz Éva felhívta a figyelmet arra: Magyarországon az államháztartási kiadások jóval magasabbak, mint az ország fejlettsége alapján indokolt volna, az adóterhelés a hasonló fejlettségű országok közül itt a legmagasabb. Úgy vélekedett: ahhoz, hogy az adóterhelés mérséklődjön, jelentősen csökkenteni kellene az államháztartási kiadásokat, ez azonban az elmúlt hat évben egyszer sem sikerült.
Az adórendszer átalakításának követelményei közül kiemelte a szektorsemlegesség fontosságát (az azonos nagyságú, de különböző típusú jövedelmek ne adózzanak különbözőképpen, hogy ne lehessen a jövedelmeket allokálni); az adórendszer megtisztítását a szociális és egyéb szempontoktól; az egyszerűséget, átláthatóságot és kiszámíthatóságot, továbbá a közvetlenül az önkormányzatoknak fizetett adórész növelését.
Kiss Gábor, az MNB főcsoportvezetője hangsúlyozta: a magas adókulcsok mérséklése önmagában nem növeli az adófizetési hajlandóságot. Az átcsoportosítással a legális adófizetők terhei automatikusan csökkennek, az adóelkerülők terhelése azonban nem feltétlenül emelkedik, mert ők sokkal rugalmasabbak, mint az adófizetők. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szerkezeti átalakítás, az ellenőrzés fókusza a meghatározó - mondta.
Akar László, a szuperbruttósítást javasló GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója saját koncepciójuk mellett érvelve elmondta: a szuperbruttó bérköltség Magyarországon a regionális versenytársakhoz képest magas, 100 forint többlet bérköltségből több mint 70 forintot elvesz az állam, a magasabb szja-kulcs túl hamar belép, az egészségügyi járulék pedig rejtett második adóztatása a jövedelemnek.
A javasolt változtatás lényege a szuperbruttó bér kimutatása: a jelenlegi bruttó bér szorozva 1,32-vel, plusz havi 1.950 forint, vagyis a bérek megemelése a munkáltatók által fizetett járulékokkal és az ehó-val. A megemelt bérek után minden közterhet a munkavállaló fizetne.
A technikai bruttósítás után, 2009 januárjától változnának az szja-kulcsok is: az adókulcs az átlagkereset másfél-kétszereséig 20 százalék, efölött az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, majd 35 százalék lenne. Az adójóváírás a koncepció szerint megszűnne, helyette 150 ezer forint éves adókedvezmény lépne be. Az szja-hoz kapcsolódó 4 százalékos különadó megszűnne.
A százalékos tb-teher az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, e fölött 25 százalék. Mindenki havi 10 ezer forintos fix egészségügyi terhet (kártyapénzt) fizetne, a nyugdíjasok, gyerekek és szociálisan rászorulók terheit az állam állná.
Akar László szerint a javaslat egy lépésben való megvalósításához 400 milliárd forintra volna szükség, két év alatt történő bevezetése esetén pedig az első ütemben 250 milliárd forint. Úgy vélekedett, hogy a szuperbruttósítás bevezetésének hatására fehéredési nyomás lenne a gazdaságon, az adóbázis szélesedne, a foglalkoztatás közterheinek átlagos és marginális kulcsai csökkennének, a bérarányok változnának, a közteherviselés igazságosabbá válna.
Amíg a bérek alkalmazkodnak, átmeneti mechanizmusra van szükség - mondta. Hangsúlyozta: mindez akkor működne jól, ha a "sunnyogási" lehetőségek egyúttal megszűnnének. A vállalkozásoknak ez a megoldás azért volna jó, mert a bérhányad csökkenne, a bérfejlesztés olcsóbban megvalósítható, s a versenyképesség is javulna.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A kormány 250 milliárd forintos adócsökkentési tervéhez pillanatnyilag nincs meg a pénz, a kabinet által támogatott koncepció pedig bonyolult - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója .jpg)
.jpg)
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
