.jpg)
Bár nem egy lapon említik a magyar gazdaságot a göröggel, de újra a kockázatosabb országok közé sorolnak bennünket, ami a spekulációnak ismét teret ad Bár nem egy lapon említik a magyar gazdaságot a göröggel, de újra a kockázatosabb országok közé sorolják Magyarországot, ami a spekulációnak ismét teret ad.
Surányi azt mondta az Inforádió műsorában: reméli, hogy a közgazdasági és statisztikai értelemben vett recessziót el fogjuk tudni kerülni, de nem biztos benne. A CIB Bank elnöke az okokat sorolva arról beszélt, az ideihez képest jövőre a költségvetésben a nemzeti össztermék 3 százalékának megfelelő szűkítést kell végrehajtani, vagyis költségvetési oldalról a kereslet 3 százalékkal csökkenni fog a belföldi piacon. A szűkítés fele adóemelésből jön össze, amelynek nincs pozitív hatása a növekedésre.
A volt jegybankelnök azt viszont fontosnak tartja, hogy a hiány kontroll alatt maradjon. Az export növekedése is serkenthetné a gazdaság növekedését, viszont az európai növekedés az elmúlt időszakban erőteljesen lassult, a hitelezés pedig a különböző kormányzati intézkedések miatt csökkenhet. A növekedést a két autógyári beruházás javíthatja 1-1.5 százalékkal. "Azt remélem, hogy ezeknek a kedvezőtlen és az utóbb említett kedvező eseményeknek a szaldójaként azért egy szerény növekedés össze tud jönni, de nem mernék rá nagy tételben fogadni" - hangsúlyozta.
A kormány jövőre 1,5 százalékos növekedéssel számol, és a CIB Bank elnöke szerint ez inkább egy optimista forgatókönyv. Surányi György a növekedés szempontjából az egyik legfontosabb kérdésnek a bizalmat, a kiszámíthatóságot és az előreláthatóságot nevezte, de a területeken az elmúlt időszakban a magyar gazdaságot komoly sérülés érte.
Nem lehet megúszni a fájdalmas döntéseket
Surányi szerint el kell kerülni a rögtönzéseket és azokat a döntéseket, amelyek a gazdaságnak azon ágazatait érintik és terhelik, amelyektől valójában kibontakozást, beruházást és befektetést lehetne várni és nem szabad visszamenőleges döntéseket hozni, mert az a jogbiztonságot kezdi ki. A végtörlesztéssel az a baj, hogy ha ma lehet ilyen döntést hozni, ami egyoldalú beavatkozás egy magánjogi szerződésbe, akkor a jövőben bármilyet lehet. Ezt véleménye szerint az egész gazdaság megfizeti.
A bankok után a gyógyszeriparról beszélt, ami a gazdaság húzóágazata, és ha azt terhelik, akkor nem teremt annyi munkahelyet. "Ha olyan adóváltoztatást hajtunk végre, ami az adóéket a munkavállalók 80 százalékánál nem csökkenti, akkor nem fogunk tudni több munkahelyet teremteni, nem tudjuk erre ösztönözni a vállalkozásokat. Lehet, hogy egyszerűbb az egykulcsos adó, mint a többkulcsos, de ha az adóék nem csökken, vagyis az az összes költség, amibe a munkaerő kerül a munkáltatónak, akkor a magyar gazdaság versenyképessége és munkahelyteremtő sem javul" - reagált a CIB Bank elnöke.
"Nem lehet minket egy mondatban említeni Görögországgal"
A Magyarországon jelen lévő fontos külföldi bankok görög kitettsége minimális, vagyis ez nem jelent kockázatot, a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy Magyarország "lekerült a radarról".
Magyarország a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében szeptemberig egyáltalán nem reagált a görög helyzet romlására, ám ez az elmúlt 2-3 hétre már nem mondható el. A végtörlesztéssel sikerült "újra felhívni magunkra a figyelmet", de ott még nem tartunk, hogy egy mondatban lehessen Magyarországot említeni Görögországgal. Surányi szerint nem a csődközeli, hanem a kockázatosabb országok között említenek minket, ilyen értelemben pedig "Magyarország a spekuláció területe lehet.
Nincs harmónia
A CIB elnöke elfogadhatatlannak tartja a 2001 és 2008 közötti fiskális és monetáris politikát. Ebben az időszakban az államháztartás hiánya átlagosan a GDP 7-8 százalékát tette ki évente, márpedig a régió országaiban ennek a fele, vagy még kevesebb volt. Ezekben az országokban nem volt akkora összhanghiány a fiskális és a monetáris politika között. A kettő harmóniájának a hiánya beláthatatlan károkat, veszteségeket és növekedési problémákat okozott Magyarországon.
Lengyelország, Szlovákia és Csehország sokkal nagyobb figyelmet fordított a bizalom erősítésére, a kiszámíthatóságra és az átláthatóságra. Magyarországon nemcsak a kamatok és az árfolyam, hanem a törvények és az adójogszabályok is hektikusan és gyakran változnak, így pedig nagyon nehéz hosszú távra üzleti döntéseket hozni.
Inforádió.hu
A volt jegybankelnök azt viszont fontosnak tartja, hogy a hiány kontroll alatt maradjon. Az export növekedése is serkenthetné a gazdaság növekedését, viszont az európai növekedés az elmúlt időszakban erőteljesen lassult, a hitelezés pedig a különböző kormányzati intézkedések miatt csökkenhet. A növekedést a két autógyári beruházás javíthatja 1-1.5 százalékkal. "Azt remélem, hogy ezeknek a kedvezőtlen és az utóbb említett kedvező eseményeknek a szaldójaként azért egy szerény növekedés össze tud jönni, de nem mernék rá nagy tételben fogadni" - hangsúlyozta.
A kormány jövőre 1,5 százalékos növekedéssel számol, és a CIB Bank elnöke szerint ez inkább egy optimista forgatókönyv. Surányi György a növekedés szempontjából az egyik legfontosabb kérdésnek a bizalmat, a kiszámíthatóságot és az előreláthatóságot nevezte, de a területeken az elmúlt időszakban a magyar gazdaságot komoly sérülés érte.
Nem lehet megúszni a fájdalmas döntéseket
Surányi szerint el kell kerülni a rögtönzéseket és azokat a döntéseket, amelyek a gazdaságnak azon ágazatait érintik és terhelik, amelyektől valójában kibontakozást, beruházást és befektetést lehetne várni és nem szabad visszamenőleges döntéseket hozni, mert az a jogbiztonságot kezdi ki. A végtörlesztéssel az a baj, hogy ha ma lehet ilyen döntést hozni, ami egyoldalú beavatkozás egy magánjogi szerződésbe, akkor a jövőben bármilyet lehet. Ezt véleménye szerint az egész gazdaság megfizeti.
A bankok után a gyógyszeriparról beszélt, ami a gazdaság húzóágazata, és ha azt terhelik, akkor nem teremt annyi munkahelyet. "Ha olyan adóváltoztatást hajtunk végre, ami az adóéket a munkavállalók 80 százalékánál nem csökkenti, akkor nem fogunk tudni több munkahelyet teremteni, nem tudjuk erre ösztönözni a vállalkozásokat. Lehet, hogy egyszerűbb az egykulcsos adó, mint a többkulcsos, de ha az adóék nem csökken, vagyis az az összes költség, amibe a munkaerő kerül a munkáltatónak, akkor a magyar gazdaság versenyképessége és munkahelyteremtő sem javul" - reagált a CIB Bank elnöke.
"Nem lehet minket egy mondatban említeni Görögországgal"
A Magyarországon jelen lévő fontos külföldi bankok görög kitettsége minimális, vagyis ez nem jelent kockázatot, a végtörlesztés bejelentéséig a magyar gazdaságpolitika számára komoly elismerés volt, hogy Magyarország "lekerült a radarról".
Magyarország a forintárfolyam, a kamatmozgások és a kockázati prémiumok tekintetében szeptemberig egyáltalán nem reagált a görög helyzet romlására, ám ez az elmúlt 2-3 hétre már nem mondható el. A végtörlesztéssel sikerült "újra felhívni magunkra a figyelmet", de ott még nem tartunk, hogy egy mondatban lehessen Magyarországot említeni Görögországgal. Surányi szerint nem a csődközeli, hanem a kockázatosabb országok között említenek minket, ilyen értelemben pedig "Magyarország a spekuláció területe lehet.
Nincs harmónia
A CIB elnöke elfogadhatatlannak tartja a 2001 és 2008 közötti fiskális és monetáris politikát. Ebben az időszakban az államháztartás hiánya átlagosan a GDP 7-8 százalékát tette ki évente, márpedig a régió országaiban ennek a fele, vagy még kevesebb volt. Ezekben az országokban nem volt akkora összhanghiány a fiskális és a monetáris politika között. A kettő harmóniájának a hiánya beláthatatlan károkat, veszteségeket és növekedési problémákat okozott Magyarországon.
Lengyelország, Szlovákia és Csehország sokkal nagyobb figyelmet fordított a bizalom erősítésére, a kiszámíthatóságra és az átláthatóságra. Magyarországon nemcsak a kamatok és az árfolyam, hanem a törvények és az adójogszabályok is hektikusan és gyakran változnak, így pedig nagyon nehéz hosszú távra üzleti döntéseket hozni.
Inforádió.hu
A republikánusok vezette amerikai képviselőház csütörtökön elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely arra kényszerítené Joe Biden elnököt, hogy fegyvereket küldjön Izraelbe.
