Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy a jövő évi költségvetés lesz az első az uniós csatlakozás óta, amely 3 százalék alatti (2,94) százalékos hiánnyal számol. A növekedés az idei évre várható 0,8 százalék után jövőre már 3 százalék lesz, ami bővíti a költségvetési mozgásteret, a kiadások azonban szinten maradnak, mert a jelentős adócsökkentés mérsékli a bevételeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiadási struktúra nem változik - tette hozzá.
A költségvetés kedvezményezettjei a háztartások és a családok. A kiadási oldalon elsőbbséget élvez a közfoglalkoztatási program, amelyben a kkv-k is részt vehetnek, az uniós pályázatokat pedig az Új Széchenyi Terv prioritásai szerint írják ki. A helyettes államtitkár a prioritások közé sorolta a határon túli magyarokkal és a közoktatás modernizációjával (kistelepülési iskolák támogatása) kapcsolatos kiadásokat is. Emelkednek a kiadások a rendőrségnél és az új, összevont adóigazgatási szervezetnél is.
A magán-nyugdíjpénztári átlépések során érkező pénzből 529 milliárd forintot használnak fel a folyó kiadások finanszírozására. Banai Péter úgy vélekedett, hogy a szabad átlépés nem csupán fiskális kérdés, miután 2008-2009 során az öregkori biztonság kérdőjeleződött meg. A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi korfa fennmaradása mellett a tőkefedezeti pillér sem képes biztosítani az öregkori ellátás biztonságát. A családi kedvezmények a tendencia megfordulását célozzák - mondta.
Domokos László, az ÁSZ elnöke egyebek mellett kiemelte: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat számos elemében jobb a korábbiaknál. Kedvezőnek ítélte, hogy a normaszöveg és az indoklás az áttekinthetőség, egyszerűség irányába mozdult, s hogy a korábbi 96 százalékról 33,5 százalékra csökkent azon adóbevételek aránya, amelyről nem tudnak véleményt mondani. Az ÁSZ szakértői a 2011. évi adóbevételek 14,6 százalékának realizálhatóságát ítélték közepes, és 6,2 százalékának teljesíthetőségét magas kockázatúnak. Magas kockázatúnak minősítette az ÁSZ a társasági adó előirányzat és a hitelintézeti járadék előirányzat tervezetét. A számvevők szerint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 85,9 százaléka teljesíthető, 14,1 százaléka (az értékesítési bevételek) magas kockázatú.
Kopits György, a KT elnöke ismertette, hogy a tanács és a kormány foglalkoztatottsági előrejelzései közel állnak egymáshoz. A kormány mintegy 30 ezer fős létszámcsökkenéssel számol a közszférában, a KT véleménye szerint mintegy 20 ezer fős csökkenés vezethető le a költségvetési előirányzatokból. A tanács szerint a foglalkoztatottak létszáma nemzetgazdasági szinten 2010-ben és 2011-ben lényegében változatlan marad. A versenyszektorban 2011-re már 0,6 százalékos létszámbővülés lehet; a bővülés 2014-ig fennmarad, a foglalkoztatás összességében 102 ezer fővel bővül. Az augusztus óta eltelt időszakban hozott kormányzati intézkedések a KT számításai szerint 15 ezer fős foglalkoztatás-bővülést eredményezhetnek.
A kormány 6,9 százalékos állóeszköz-felhalmozási terve a KT szerint némileg optimista, számításai szerint a növekedési ütem legfeljebb 4,5 százalék lehet. A nézeteltérés oka, hogy a KT másképpen értékeli a különadók beruházási hatásait: az érintett társaságok az adóteher egy részét át fogják hárítani a fogyasztókra, az át nem hárítható rész azonban nyereségüket csökkenti, ami arra készteti a tulajdonosokat, hogy beruházásaikat csökkentsék vagy elhalasszák.
A KT szerint a költségvetési törvény az adóbevételeket 100 milliárd forinttal alacsonyabbra tervezi, mint a tanács számításaiból adódik, így a tervezettnél alacsonyabb hiány is elérhető, ez azonban attól függ, átlépnek-e annyian a tb rendszerbe, mint amennyivel a kormány számol. Az erre vonatkozó kormányzati feltételezést elfogadja a tanács, de úgy véli, a visszalépésekre zömmel a nyugdíj előtt állók körében kerül sor, akik hamarosan szolgáltatást igényelnek majd.
A 2011. évi költségvetési egyenleggel kapcsolatos, inkább pozitív kockázatok ellenére a 2011. utáni időszakban a hiány gyors és jelentős növekedése várható. Ahhoz, hogy ez ne vezessen ismét fenntarthatatlan költségvetési pályához, olyan mértékű gazdasági növekedésre lenne szükség, ami a KT szerint nem támasztható alá sem az adóintézkedésekkel, sem a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal. Amíg ezt a problémát nem sikerül tartós intézkedésekkel megoldani, fennmarad a bizonytalanság a befektetők körében, ami jelentkezik az államkötvények több százalékpontos hozamfelárában, a magas kockázati felárat pedig a háztartások és a vállalkozások is megfizetik hiteleik után - mondta Kopits György.
Rogán Antal (Fidesz) a bizottság elnöke az elhangzottakra reagálva egyebek között kiemelte: 2011 a megújulás éve és a megújulás költségvetése, az adóterhelés és az újraelosztás mértéke is csökken, az adórendszer a munkát ösztönzi. A vállalkozásoknál az adócsökkentés mellett jelentős egyszerűsítésekre is sor kerül, ami növelheti a foglalkoztatást. A magánpénztári visszalépéseknek a politikus szerint a 2012-es, 2013-as költségvetésre is lehet hatása. Az 529 milliárd forintos bevétel 30 százalékos visszalépésnél teljesül, ami Rogán Antal szerint óvatos becslés.
MTI