Szabályozási krízist is okoz a jelzálogpiaci válság?

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára szerint az idén a gazdasági növekedés üteme Magyarországon elérheti a korábban prognosztizált 2,2 százalékot. A Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a II. bankkonferencián Visegrádon elmondta: a pénzügyi tárca prognózisa a következő évi GDP-bővülésre (2,8 százalék) kedvezőbb, mint a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése, amely november végén az inflációs jelentésben lát majd napvilágot.

Kovács Álmos elmondta: a PM szerint jövőre már jelentős összegű uniós forrás érkezik az országba, ami növeli a beruházások volumenét,  valamint emelkedik a vállalati beruházások nagysága is.

Kovács Álmos kifejtette: a PM szerint a korábbi 4 százalékos növekedési szintre áll vissza a magyar gazdaság 2009-től, aminek egyik oka az, hogy a költségvetési konszolidáció nyomán javulnak a beruházások finanszírozási feltételei, a másik tényező pedig az, hogy a növekvő uniós tőke és folyó pénzügyi transzferek hozzájárulnak a növekedés felgyorsulásához. Emellett a pénzügyi tárca szerint a vállalati kapacitásokat napjainkra már teljesen kihasználták, a további vállalati bővüléshez beruházásokat kell végrehajtaniuk a társaságoknak.

Kovács Álmos elmondta: jól halad a költségvetési konszolidáció, az ez év augusztus-szeptemberi adatok alapján az államháztartás pénzforgalmi egyenlege mindkét hónapban alacsonyabb lett a korábban vártnál. Ezért az ez évi uniós szemléletben számított államháztartási hiány a korábbi, konvergencia programban előre jelzett GDP-hez mért 6,8 százalékos arány helyett minden bizonnyal 6,4 százalék lesz és jövőre is jó esély van arra, hogy a konvergenciaprogramban korábban szereplő 4,3 százalék helyett az államháztartási deficit 4,1 százalékra mérséklődik a GDP-hez viszonyítva.

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke azt mondta: a felügyeletnek nem az egyes pénzügyi intézményeket, hanem azok folyamatos működését, komplex tevékenységét kell vizsgálnia, mégpedig nem statikusan, hanem tevékenységük folyamatában.

Az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság nagy tanulsága, hogy a világ pénzpiacai komplexebbé váltak, a komplex termékek pedig átfogó, lehetőleg minden területre kiterjedő felügyelet igényelnek, mert a pénzügyi kockázatok hamar átterjedhetnek a legkülönbözőbb piaci szegmensekre is - mondta az elnök. "Egyelőre nem tudni, hogy a jelzálogpiaci válság meddig tart, ami bizonyos: napjainkban közvetlen hatása nincs a magyar pénzügyi szektorra" - mondta.

Farkas István szerint az amerikai jelzálogpiacról kiindult válságnak több vetülete is van: először is likviditási krízist idézett elő a világ legjelentősebb pénzpiacain. Ennek későbbi következményeként bizalmi válság is kialakult, ami abban nyilvánult meg, hogy a bankok már rövid lejáratra sem adtak hiteleket egymásnak a bankközi pénzpiacon.

Az elnök kitért arra: egy további olvasata a jelenségnek az, hogy ez a folyamat szabályozási válságot is jelent, hisz több pénzpiaci szakértő úgy véli, az úgynevezett "hedge fundok" jogi környezete nem megfelelő, túlságosan "laza" a jelzálogpiacra épített termékek, így például az úgynevezett átcsomagolt értékpapírok jogi háttere. Farkas István hangsúlyozta: "ezért is kiemelten fontos szempont mind a nemzetközi gyakorlatban, mind a hazai pénzpiaci felügyelet tevékenységében, az átláthatóság érvényesítése a pénzpiaci szereplők ellenőrzésében, megítélésében".

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az USA másodlagos jelzálogpiacáról elindult válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi közvetítő rendszernek vannak olyan kockázatai, amelyek a monetáris politikára is visszahatnak.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint kedvező az, hogy a magyar bankszektor tradicionális bankpiacnak mondható. "Boldog vagyok, hogy eddig egyszerű hiteltermékekkel kereskedtünk" - húzta alá Csányi Sándor. Elmondta, az elmúlt időszakban a bankrendszeren belül a betétek és a hitelek kamatai közötti rés csökkent, ez nagyobb versenyre ösztönözte a hitelintézeteket.

MTI