Szigorítás: elfeledkeztek az online sportfogadásokról

A 2011. szeptember 26-án elfogadott szerencsejáték-törvénymódosítás ugyan megnyitja a magyar piacot az internetes szerencsejátékok előtt, azonban egy igen fontos területére, az online sportfogadásra nem tér ki. Tekintve, hogy a nemzetközi internetes játékszervezők tevékenységének és játékbevételének egyaránt jelentős részét a sportfogadások adják, a közelmúltban elfogadott indítvány nem kellően kezeli az aktuális trendeket és kihívásokat. Ez azt jelentheti, hogy az online szerencsejátékokból származó adóbevételek több tízmilliárd forinttal elmaradhatnak a remélt bevételektől.

A teljesen liberalizált piac mind az államnak, mind a játékosoknak előnyös, hiszen az állam új adóbevételekhez juthat, míg a játékosok transzparens, biztonságos környezetben játszhatnak. A Sportingbet-csoport például jelenleg is vizsgálja a törvénymódosítás alapján kialakuló piaci lehetőségeket, de egyelőre még nem döntött arról, hogy belép-e a magyar piacra.

A magyar szabályozás jelenleg nem említi az online sportfogadást (csak lóversenyről és kaszinójátékról tesz említést), illetve különböző adót szab meg a kaszinójátékoknak. Ezek tisztázása rendkívül fontos, mivel a sportfogadás az online szerencsejáték (a rendelet szövege alapján "távszerencsejáték") jelenlegi piacának legalább egyharmadát teszi ki. Ugyanakkor az online sportfogadás, mint játékkör kihagyása továbbra sem egyeztethető össze az EU szolgáltatások szabad áramlása irányelvével, tehát a törvény jelen formájában nem teljes mértékben felel meg a jelen és jövő kihívásainak - arról nem is beszélve, hogy implicit módon az online sportfogadásban szintén érdekelt, állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-t hozza helyzetbe.

Uniós szinten terjed a liberalizáció Az Uniós hitelválság hatására Spanyolország és Görögország is felgyorsította az online szerencsejátékpiac-szabályozást, hogy államkasszáik mihamarabb újabb adóbevételi forrásokhoz jussanak. Többen pedig „korábban ébredtek”, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia vagy Dánia már az elmúlt években újragondolta szerencsejáték-törvényét, és hivatalosan is lehetővé tette az internetes fogadóirodák és kaszinók működését.

Potenciális források a magyar sportnak

Andrew McIver a Sportingbet-csoport vezérigazgatója szerint a törvénymódosításban megjelölt, a játékbevételek 20%-ának adóként történő befizetése a legmagasabb, még elfogadható adószint az online fogadóirodák számára Európa-szerte. Fontosnak tartjuk a licenszdíjak mértékének tisztázását is, Illetve azt, hogy milyen hivatalhoz illetve hatósághoz tudnak fordulni a piacra lépésben érdekelt játékszervezők - így McIver. Megjegyezzük, hogy ilyen relatíve magas adómérték mellett csupán minimális licenszdíjakkal érdemes egy nemzetközi online fogadóirodának a magyar piacra lépnie – fogalmazott a cégvezető.

A sportfogadási tevékenységek engedélyezése azért is fontos érdeke lehet hazánknak, mivel az online fogadóirodák világszerte igen aktívak a sporttámogatások, szponzorációk terén, így hazánkban újabb, százmilliós források jelenhetnek meg a sportban akár már 2012-ben. Az újraszabott magyar adórendszer amúgy is erőteljesen támogatta a hazai sportot, főleg az öt kiemelt látványsport egyesületeit, akik 5-7 milliárdos támogatásra számíthatnak az társaságiadó-bevételeken keresztül.

A fent említett bizonytalanságok miatt a Sportingbet gondolkozik még rajta, hogy belépjen-e egyáltalán a magyar piacra - adóbevételek szempontjából ez sem mindegy.  A legnagyonn online sportfogadási irodáról van ugyanis cég, melynek papírjaival 2001 óta kereskednek a londoni tőzsdén, sőt annak 250 legértékesebb vállalata között tartják számon. A 2010. július 31-ével lezárult üzleti évben a Sportingbet-csoport nettó fogadási bevételei elérték a 207,5 millió angol fontot, míg az adózás előtti eredmény 35,4 millió fontot tesz ki.

A csoport szerint az európai gyakorlatnak megfelelő a magyar szabályozás - de a részleteken még dolgozni kell.

Privátbankár