Szijjártó: a frank árfolyam befagyasztása kacsa

"Furcsa dolog megszorító csomagról beszélni akkor, amikor ezerkilencszáz milliárd forintnyi plusz forrást vonunk be azokba az ágazatokba, amelyek átszervezéséről a Széll Kálmán Tervben beszélünk - oktatási, egészségügyi, közigazgatási-átszervezési, közösségi közlekedési beruházásokra, fejlesztésekre, felújításokra ennyi plusz forrást tartalmaz az Új Széchenyi Terv, ami együtt értelmezendő a Széll Kálmán Tervvel" - reagált a Heti Hírmondó összeállításában is felidézett ellenzéki pártkritikáira Szijjártó Péter. Már csak azért is értelmetlen megszorításokról beszélni, mert a mostani kormányzat gazdaságpolitikája összeférhetetlen a megszorításokkal - ez a korszak a Gyurcsány-korszakkal lezárult - tette hozzá.

Megszorítások tehát nem, de átszervezések vannak a Széll Kálmán Tervben. “Számos esetben azt láthatjuk, hogy a közpénzt úgy használták fel bizonyos területeken, hogy az állam és az emberek számára nem jól hasznosult” - mondta a szóvivő, rossz példaként említve a “diplomás munkanélküliek képzését” az egyetemeken, vagy a gyógyszerkassza közpénzeinek nagyvállalati lobbiérdekek szerinti szétosztását.

Új munkahelyek: hogyan?

A Duna Televízió műsorában  elhangzott: a munkahelyteremtés a kormányzat egyik legfontosabb célkitűzése, tíz éven belül a hetven százalékos foglalkoztatottsági rátát kell megcéloznia Magyarországnak - hangoztatta Szijjártó Péter. A munkahelyek teremtésére három utat vázolt a fideszes politikus. Egyfelől a beruházások további ösztönzése teremthet munkahelyeket. Ugyanezt a célt is szolgálja az államadósság és ezzel az országkockázat csökkenése, ami kamatcsökkentést jelent - ez pedig újabb forrásokat nyit a vállalkozások előtt új munkahelyek létrehozására. A harmadik útnak a közmunkaprogramokat jelölte meg a szóvivő.

“Óriási közmunkaprogramokat fogunk indítani jövő év januárjától. Három tárca - a vidékfejlesztési, a nemzetgazdasági és a belügyi - július elsejéig kidolgozza a jogi hátteret és a kiviteli terveket. 2012 január 1-től pedig sok ember munkájára igényt tartunk, nagy közmunka programok indulnak majd” - szögezte le Szijjártó Péter. A programba olyan ágazatokat vonnak be, ahol egyébként is beruházások megtételére lett volna szükség. Gátak, védművek, víztározók építését említette konkrétumokként a politikus.

A beruházás-ösztönzés kapcsán – ami a munkahelyteremtés egyik motorja lehet – a két új nagy autóipari beruházást említette Szijjártó Péter – amelyek nem ezres, hanem tízezres nagyságrendben teremtenek közvetlenül és közvetve új munkahelyeket. Emellett az oktatási rendszer átszervezése is szükséges, pontosan annak érdekében, hogy ne legyen annyi munkanélküli -hangzott az interjúban. “Ha az oktatási rendszer és a munkaerő-piac igényei nem találkoznak egymással, ahogy most nem találkoznak, annak automatikusan emelkedő munkanélküliség a végeredménye” - hangoztatta a politikus.

Mi lesz a rokkantnyugdíjasokkal?

A közmunka programok szervezésekor erre a területre is tekintettel lesz a kormányzat - számos olyan közmunkaprogramot kell majd szervezni, amelyek a korlátozottan munkaképes emberek számára is elérhetőek - hangoztatta a miniszterelnök szóvivője. Külföldi példát hozva megemlítette a skandináv országok gyakorlatát, ahol is önkormányzatokban, különféle hivatalokban nem teljesen munkaképes személyek végezhetnek könnyű, nem fizikai munkákat, amelyek elvégzésére viszont szükség van.

Az állami felsőoktatásban a kormány dönt majd

Egészen világosan szét kell választani a magán és az állami egyetemek rendszerét - mondta a felsőoktatás várható átalakításáról Szijjártó Péter. Az állami egyetemek rendszerében a kormánynak lesz joga meghatározni a felvehető hallhatók létszámát és a képzési szerkezetet is - vázolta a Széll Kálmán Terv hátterét a fideszes politikus. Példaként említette, hogy az EU-ban utolsó előttiek vagyunk a reál- és műszaki tudományok területén végzett hallgatók számát illetően - ez megengedhetetlen helyzet. Amint az is, hogy számos területen diplomás munkanélküliek képzése zajlik - legyenek azok fizetős vagy ingyenes szakok.

Tehát a jövőben a tervek szerint az állami egyetemeken az állam által meghatározott létszámban és szerkezetben folyik majd a képzés, emellett lehetnek természetesen magánegyetemek is - de a két rendszert alapvetően szét kell választani - szögezte le a miniszterelnöki szóvivő a Duna Tv-ben.

Nem lesznek képzetlen fiatalok a munkaerő-piacon

“Azt javaslom, hogy a szakemberekre hallgassunk - így tett a kormány is, amikor úgy döntött, hogy ez az intézkedés kerüljön be a Széll Kálmán Tervbe. Maga a kereskedelmi- és iparkamara, a munkaadók legnagyobb érdekképviselete javasolta ezt a változást - ennek gyakorlati alapját az jelenti, hogy a gazdaság bizonyos területein óriási munkaerőhiány és kereslet van, általában kétkezi munkákra - vázolta a szóvivő. “Ugyanakkor azt is látjuk,hogy az oktatásban olyan fiatalokat, akik jól érezhetően nem akarnak valamiféle tudományos fokozat irányába elmenni, hanem fizikai munkát szeretnének végezni, őket feleslegesen rossz irányba és hosszan képzi a jelenlegi oktatási rendszer - hangsúlyozta a szóvivő.

Természetesen - tette hozzá Szijjártó Péter - ha ez javaslat életbe lép, tehát ha tizennyolcról tizenöt évre csökken az oktatási kötelezettség korhatára, akkor a képzési rendszert is ennek megfelelően kell átalakítani. “Ha egy család - megkapva a döntés szabadságát - dönthet arról, hogy kilép-e a fiatal a munkaerő-piacra vagy marad tovább az iskolában, akkor ebben az életkorban már megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie a fiatalnak az adott szakmákhoz” - hangzott az interjúban.

Mi lesz a devizahitelesekkel?

Április 15-ig van hatályban a kilakoltatási moratórium, de természetesen utána sem lehet kitenni egyetlen családot sem a házából – mondta Szijjártó Péter, aki szerint jogszerűen ma sem tehetnek senkit az utcára a hitelezők. Akivel mégis ilyesmi történik, annak a hatósághoz fordulást ajánlja a szóvivő, mondván: egyértelmű törvénysértés történik a kilakoltatással, mivel kilakoltatási moratórium van érvényben.

A politikus ígéretet tett rá: a kilakoltatások megakadályozásának módját megtalálják a módját április 15-ét követően is. “Hogy ennek mi a konkrét jogi formája - nemzeti eszközkezelő vagy más jogi megoldás -, ezt néhány héten belül a kormány elé kell tárnia a nemzetgazdasági tárcának, ahol a szükséges konzultációk és előkészítés zajlik. Tény, hogy már korábban végleges megoldás szerettünk volna adni, de az egyeztetések hosszabb előkészítő munkát igényelnek. Éppen ezért döntött a kormányzat a kilakoltatási moratórium mellett, hogy addig se álljon elő a veszély, hogy kiteszik a családokat az otthonaikból” - nyilatkozta Szijjártó Péter a Duna Televízió stúdiójában, hozzátéve: a frank árfolyamának befagyasztása egyszerű kacsa, erre semmiféle szándék nincsen.

Privátbankár