
Sajtos Gyöngyi kiemelte: ingatlanpiaci marketingkutatások szerint 1990 óta Budapest lakóinak száma több mint 14%-kal csökkent. Ebben a természetes fogyás mellett szerepet játszott a fővárosból kiköltözők viszonylag jelentős száma. Ezzel egy időben a fővároson belül a lakosság eloszlása folyamatosan átrendeződött, a belső kerületek létszámcsökkenése meghaladja a 20 %-ot.
Budapesten több projekt is "zöld" filozófia mentén próbálja elérni a város centrumából elvágyódó vevőket. Ilyen például a XI. kerületi Sasad Resort (a GTC beruházása) és a II. kerületben megépülő Pasarét Residence (Európa Ingatlanbefektetési Alap projektje), amelyek ősfás környezetben, az átlagnál nagyobb zöldfelülettel rendelkező lakásokat kínálnak. Valamennyi "zöld" fejlesztésnél fontos, hogy kisebb lakásszámú házak legyenek egymás mellett.
Budától távolabbra is abban bíznak, hogy egyre többen „menekülnek” el a fővárosból. Jó példa erre a Bicskén, 100 milliárd forint beruházással épülő Budapest Gate, amely óvodát, bevásárlóközpontot, sportolási- és wellness-lehetőségeket is kínál vevőinek, pusztán csak azért, hogy az itt lakóknak ne kelljen Budapestre utazniuk. Még távolabb is úgy érzik, hogy az egyre elviselhetetlenebb pesti dugók árnyalják majd az ingatlanpiacot. A győri Leier City Center beruházója például úgy véli, hogy a jövőben egyre több Ausztria és Magyarország között ingázó üzletember gondolhatja majd úgy, hogy Pest helyett inkább Győrben bérel magának irodát vagy akár második lakást.
A hétvégéig még jól befűtenek nekünk
Az aranykor vége: kockázatosabb a devizahitel
Házvétel? Majd ha a válság elmúlt
Ablakcserén kívül még négy dologra lehet pályázni