Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter a bankfinanszírozás és a tőzsdei árfolyamok teljes összeomlásával fenyegető likviditási válság csúcspontján állt elő tervével, amelynek alapján az amerikai kormány 700 milliárd dolláros csekket kér a törvényhozástól, kivásárlandó a bankrendszerből a befulladt jelzálog-kötelezettségeket is tartalmazó rossz pénzpiaci portfóliókat.
E mélyen strukturált, összetett befektetési termékcsomagok majdani piaci értékét megbecsülni is nehéz. Elvileg az amerikai kormány akár nyereséggel is kijöhet a tranzakcióból, ha a súlyos bizalmi és értékvesztési válságot átélő amerikai ingatlanpiac magára talál, és a kockázatterítési céllal a bankok által korábban értékpapírosított, jelzálogtartozásokkal egybecsomagolt portfóliók iránt ismét megindul a kereslet.
Egyelőre azonban a 700 milliárd dolláros, két évre szóló felvásárlási program - akkor is, ha nem költik el egy év alatt az egészet - várhatóan komoly költségvetési teherként jelentkezik már rövid távon.
A következő pénzügyi évre szóló amerikai költségvetési tervben 438 milliárd dolláros, GDP-arányosan 3 százalékos deficit szerepel, de gazdasági elemzők szerint ez most könnyedén elérheti az ezermilliárd dollárt.
Ken Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt főközgazdásza a hétfői Financial Timesnak azt mondta: nem tudja elképzelni, hogy a jelenlegi válság a GDP-érték 6-7 százalékánál kevesebbe fog kerülni az amerikai kormánynak.
Befektetési banki elemzők legutóbbi londoni előrejelzései ennél is nagyobb terhet jósolnak.
A JP Morgan bankcsoport befektetési részlegének Londonban kiadott legfrissebb heti világgazdasági helyzetértékelése szerint lehetetlen ugyan pontosan felmérni, hogy az amerikai adófizetőknek mennyibe fognak kerülni a kormányzati kezdeményezések. Valószínű azonban, hogy a következő pénzügyi évben a teljes amerikai nettó államadósság-kibocsátás - amely az egyébként is nagy költségvetési deficit mellett a rossz banki portfóliók átvételét is finanszírozza majd - megközelíti az 1500 milliárd dollárt (250 ezer milliárd forintot), ami az éves amerikai GDP-érték hozzávetőleg 10 százaléka.
A JP Morgan szerint az amerikai gazdaságpolitikai döntéshozók a pénzügyi szektorban terjedő felfordulás láttán "figyelemreméltó sebességgel" léptek akcióba, és ez reményt ébreszt aziránt, hogy a pénzügyi rendszert fenyegető kockázatok most már valóban enyhülnek. A pénzügyi instabilitás csökkentésének ára azonban az, hogy jelentősen növekednek az amerikai közfinanszírozási szektort terhelő kockázatok, áll az elemzésben.
A németek hátat fordítottak
Elutasította a német kormány, hogy az ország részt vegyen az amerikai pénzügyminiszter, Henry Paulson által javasolt hitelpiaci mentési csomagban.
Paulson még az elmúlt hét végén állt elő a kockázatos hitelek felvásárlását célzó, 700 milliárd dolláros hitelpiaci mentési csomag tervével, s ahhoz más országok támogatását is kérte. A miniszter azt állította, hogy több külföldi állam előzetes támogatást ígért.
Hétfői ülésén ugyanakkor a német kabinet a leghatározottabban elutasította a részvételt. "A válsággal kapcsolatos felelősség, illetve a kihatások tekintetében különbséget kell tenni" - fogalmazott nyilatkozatában Ulrich Wilhelm szóvivő, utalva arra, hogy az amerikaihoz hasonló intézkedésre Németországban nincs szükség. Pénzügyminisztériumi források szerint ugyanakkor hivatalos megkeresés erre vonatkozóan egyelőre nem érkezett Washingtontól.
Angela Merkel német kancellár - mint arról a hétfői sajtó tudósított - egy hétvégi tanácskozáson élesen bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a nemzetközi pénzügyi válság miatt. Merkel úgy értékelte, hogy a washingtoni és a londoni pénzügyi illetékesek súlyos mulasztásokat követtek el, a következményeket ugyanakkor nem csak a két ország adófizetőinek kell viselniük.
Közben Németországban tovább gyűrűzik a KfW állami fejlesztési bank botránya. Az elmúlt héten ismertté vált ugyanis, hogy a szövetségi, illetve tartományi tulajdonban lévő állami bank mintegy 350 millió eurót utalt át a Lehman Brothersnek akkor, amikor annak csődje már biztosra vehető volt. A bank mostanáig "technikai hibára", s egyfajta átutalási "automatizmusra" hivatkozott, hétfőn azonban a KfW elnöke elismerte: az átutalás nem tévedésből történt. Ulrich Schröder szerint az átutalást végző banki illetékesek már korábban tudatában voltak az amerikai beruházási bank válságának, de - mint fogalmazott - nem ismerték fel a kockázatokat.
Almunia: minden ország maga döntsön
Az Európai Unió egyes tagországainak maguknak kell eldönteniük, hogy a pénzpiacok stabilizálása céljából hoznak-e a Washington által javasolt 700 milliárd dolláros mentőakcióhoz hasonló intézkedéseket - jelentette ki Pozsonyban az Európai Bizottság pénzügyi biztosa.
Joaquín Almunia üdvözölte a washingtoni döntést, mindamellett leszögezte, hogy szerinte Európában nem ugyanaz a helyzet, mint az Egyesült Államokban. Hozzátette: "Bármi legyen is, a nemzeti kormányoknak kell eldönteniük, hogy csatlakoznak-e ehhez a kezdeményezéshez".
Almunia szerint a jelenlegi pénzügyi válságra a válasz a szabályok betartása, a felügyelet erősítése, a pénzintézetek esetében a hatékonyabb kockázatkezelés lehet.
Nagy ára van a válság letörésének
Bush nem meri kimondani, hogy válság van
Üvegzsebet a bankoknak?
MNB: a kivárás most a legjobb taktika
New York is elhesegeti a tőzsdekeselyűket
MTI