A volt miniszterelnök szerint hivatali időszakának utolsó évében az államadósság szintje még a maastrichti kritérium alatt volt, 59 százalékot ért a GDP-hez mérten
Medgyessy Péter szerint miniszterelnöki időszakának utolsó évében Magyarország államadósságának szintje még a maastrichti kritérium alatt volt, 2004 végén 59 százalékot ért a GDP-hez mérten. A volt kormányfő ezt kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának az államadósság 2002-2010 közötti alakulását vizsgáló albizottságában mondta, hozzátéve, 2002-től 2004 végéig az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva 8,9 százalékról 6,4 százalékra csökkent.
Medgyessy Péter szerint az államadósság nem az ő miniszterelnöksége alatt ugrott meg jelentősen. Rámutatott: 2002-ben is csupán azért emelkedett meg az előző évi 51 százalékról 55 százalékra az államadósság rátája, mert a kormány áttért a nemzetközi sztenderdek szerinti elszámolásra, aminek az volt a lényege, hogy a korábban nyújtott állami garanciákat beszámították az államadósságba.
A volt miniszterelnök védelmébe vette a kormánya által megvalósított 100 napos programot. Úgy érvelt, ennek költségvonzata mindössze 1 százalékpontot jelentett a 2002-es GDP-arányos államháztartási hiányból, mintegy 200 milliárd forinttal emelve meg. A volt miniszterelnök az akkori 50 százalékos közalkalmazotti béremelést - amely elsősorban az egészségügyben dolgozókat, illetve a pedagógusokat érintette - indokoltnak tartotta, hisz például az orvosok "elvándorlása" az országból már akkor elkezdődött - tette hozzá.
Medgyessy Péter az akkori nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjak bevezetésének 2002-es első lépését egyfajta igazságtételnek nevezte, emlékeztetett arra, az akkori nyugdíjasok döntő részének nyugellátását még a rendszerváltás előtti bérek alapján állapították meg. Medgyessy Péter közölte: a 13. havi nyugdíjak bevezetése 4 év alatt együttesen 8 százalékos nyugdíjemelést jelentett.
A volt miniszterelnök emlékeztetett arra: a 2002-es deficitet az agrárhitelek konszolidációjára adott mintegy 60 milliárd forintos költségvetési összeg is növelte. Szólt arról is, hogy az akkori lakástámogatási rendszer egyre nagyobb terheket rótt a költségvetésre. A volt miniszterelnök arra emlékeztette a bizottságot, hogy az akkori parlament pártjainak döntő többsége, köztük a Fidesz és a KDNP is megszavazta a 100 napos programot megalapozó törvényeket. A volt miniszterelnök elmondta: a gazdasági növekedés 4,5-4,8 százalékot ért, a munkanélküliség rátája 6 százalék körül volt a 2002-2004-es években.
A képviselők közül Babák Mihály (Fidesz) arról érdeklődött Medgyessy Pétertől, mennyiben járult hozzá a korrupció az államadósság növekedéséhez, és "mibe került az akkori koalíció". Babák Mihály igen élesen úgy fogalmazott: a magas államadóssági ráta olyan helyzetbe hozta az országot, hogy "ma Magyarország gazdasági-pénzügyi szükségállapotban van". Pősze Lajos független képviselő pedig arról kérdezte a volt kormányfőt, nem gondolta-e, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszert már akkor meg kellett volna változtatni.
Medgyessy kikéri magának
Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke emlékeztetett arra, hogy az előző pénzügyminiszterek közül Oszkó Péter szerint a bajok már a 2002 körüli évekre vezethetők vissza, és az sem vitatható, hogy nyolc év alatt 51-52 százalékról 80 százalék fölötti arányra emelkedett az államadósság GDP-hez mért rátája 2010-re. Lenhardt Balázs (Jobbik) Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szavaira emlékeztetve azt mondta: a 100 napos program hosszú távon hatva növelte az államadósságot.
Medgyessy Péter válaszában kiemelte: mint magyar állampolgár, kikéri magának, hogy "gazdasági-pénzügyi szükségállapot lenne az országban", ha ez így volna, az lenne a helyzet az országban, mint Görögországban, Írországban, vagy Portugáliában". "Ezt mondani finoman fogalmazva is meggondolatlanság" - hangsúlyozta a volt kormányfő. Medgyessy Péter elmondta: a 2002-es béremelések az áfá-ban, az szja- és a tb-rendszeren keresztül jelentős bevételt is hoztak a központi költségvetésnek. A volt kormányfő szerint a magányugdíjpénztárak megszüntetése, a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe visszatérés az ország demográfiai helyzete miatt igen nagy kockázatokkal jár.
Arról is szólt: 2004 közepén a 2005-ös költségvetés tervezésekor már komoly vitái voltak kormányfőként az akkori koalíciós partnerpárttal, sőt az MSZP egyes képviselőivel, ő már akkor szigorításokat akart a költségvetésben. A koalíciós partner és az MSZP egyes képviselői attól tartottak, ha szigorítások lesznek a büdzsében, akkor az a választás előtti évben csökkenti az akkori kormánypártok népszerűségét. Dancsó József (Fidesz), a bizottság elnöke László Csaba felmentéséről kérdezte a volt kormányfőt. Medgyessy Péter elmondta: elégedetlen volt az akkori Pénzügyminisztérium munkájával. A korrupciós ügyekről elmondta: az eddig feltárt ügyeknek csak elenyésző része nyúlik vissza a 2002-2004-es évekre. A miniszterelnök egy másik felvetésre elmondta: 2002-ben - részben az előző kormány tevékenysége révén - volt forrás a 100 napos programra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A volt miniszterelnök szerint hivatali időszakának utolsó évében az államadósság szintje még a maastrichti kritérium alatt volt, 59 százalékot ért a GDP-hez mérten .jpg)
.jpg)
