Hosszú távon már felejtős a kamatadó
Amennyiben azonos kockázatú, de különböző lejáratú kamatozó értékpapírokat azok futamidejének függvényében grafikusan ábrázolunk, egy hozamgörbét kapunk. Világszerte, így idehaza is a legismertebb görbe az állampapírpiaci hozamokat ábrázolja. Magyarországon az állampapírokat eredetileg 3, 6 és 12 hónapra, illetve 3, 5 10 és 15 éves futamidő mellett bocsátják ki, így az Államadósság Kezelő Központ is ilyen időtávokra teszi közzé a referenciahozamokat, melyekből aztán a magyar hozamgörbe összeáll.
Tekintettel arra, hogy a hosszabb távú befektetést általában magasabb kamatlábbal honorálják, így a hozamgörbe alakja normál esetben enyhén emelkedő. Ez a helyzet jelenleg pl. Németországban, vagy Amerikában.
Amennyiben a piac azonban például azt feltételezi, hogy a jelenlegi inflációs és kamatszint a jövőben csökkenni fog, akkor a hosszabb futamidők esetében alacsonyabb kamatok várhatók, ez pedig fordított állású (inverz) hozamgörbét eredményez. Jelenleg Nagy-Britannia mellett pl. Magyarországon is ez a helyzet, nem mindig volt azonban így.
Az utóbbi hetekben a legrövidebb, 3 hónapos futamidőre nagyjából fél százalékponttal magasabb éves kamatot fizetnek, mint az 5 éves lejáratú állampapírra, ami csökkenő, tehát fordított hozamgörbét jelent. Normál állású, vagyis emelkedő hozamgörbe tavaly október elején, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő napokban volt utoljára tapasztalható. Az őszi fordulópontot megelőzően tavaly nyáron heteken keresztül több mint 1 százalékpont volt az 5 éves papír hozamtöbblete a 3 hónaposhoz képest.
Az 5 éves papírt a hosszú idősoron való összemérés elősegítése érdekében választottuk: 15 éves magyar állampapír ugyanis csak 2001 végétől, 10 éves pedig csak 1999 elejétől létezik. |
Az utóbbi 10 év hozamtörténetének utolsó normál állású periódusa egyébként két éve, 2005. szeptember 20-án kezdődött (egy nappal azután, hogy Kóka János gazdasági miniszter emlékezetes pannon pumás hasonlatát kifejtette), pár napnyi egyenesedést követően. Egyenes hozamgörbére persze nem csak ekkor volt példa: 2005. május végén, vagy 2005. április közepén 4 napig gyakorlatilag nem volt eltérés az 5 éves és a 3 hónapos papír hozama között.
Hozamgörbe egykor és most
Mint láthatjuk, létezik tehát egyenes állású hozamgörbe is, a szaknyelvben legalábbis így hívják, még akkor is, ha a gyakorlatban tulajdonképpen egy hozam-egyenesről van szó. Aki valamilyen matematikai feladat során találkozott már kamatlábbal, az egyébként tapasztalhatta, hogy ezekben a példákban a könnyebb számítások végett gyakran ilyen egyenes állású hozamgörbét feltételeznek.
A hozamgörbe egyes pontjaiból ún. határidős (forward) kamatlábak számítására is lehetőség nyílik. A határidős kamatláb olyan kamatláb, mely csak a jövőben lesz esedékes, de mértékét már most rögzítik. Ha pl. ma az 1 éves kamatláb 8 a kétéves pedig 10 százalék, akkor ebből következően az 1 év múlva esedékes 1 éves kamatláb 12 százalékos. (1,10x1,10/1,08) |
Hasonló nagyságrendű eltérés ezt megelőzően 1999 végén volt csak tapasztalható. Meredekebb hozamgörbét lehetett viszont mérni 1999 elején, amikor 4 százaléknál nagyobb, illetve 1997 elején, amikor 5 százalék felett volt a különbség.
A kockázat el van vetve - magyar adósságkínálat
Kiknél vannak a magyar állampapírok? (hanganyag)
Önrészes védelem: majd, ha fagy!