Az EKB áprilisban, és júliusban is a magas nyersanyag- és energiaárak miatti inflációs nyomás hatására 25-25 bázisponttal emelte irányadó kamatát. Az inflációs nyomás ugyan továbbra is megmaradt, az eurózóna gazdasági helyzete miatt azonban szóba sem jöhetett további emelés.
Az egyre terjedő európai adósságválság miatti kozkázatkerülő hangulatban a bankok egyre drágábban jutnak forrásokhoz, így közgazdászok a mihamarabbi kamatvágást szorgalmazzák. Ehhez azonban tényleg tomboló recesszió kellene: komoly hitelességi deficittel járna, ha a nemrég megemelt kamatot hirtelen mégis vissza kellene csökkentenie az EKB-nak. Szakértők nagyobb valószínűséget adnak annak, hogy a központi bank más eszközökkel segíti a likviditást a bankközi piacon, például a 12 hónapos kölcsönök folyósításának felújításával.
A kamatdöntést követő tájékoztatón Jean-Claude Trichet elnök közölte: az EKB az inflációs várakozásait felfelé módosította, a korábban várt gazdasági növekedési ütemet pedig nem tekintik tarthatónak, így a várakozásokat csökkentették: az idei évre vonatkozóan 2 százalék alá, a jövő évre pedig 0,4-2,2 százalékra.
Csütörtökön a Bank of England is változatlanul hagyta alapkamatát, rekordalacsony fél százalékos szinten. A BoE nem jelentett be újabb likviditási injekciót az eddig ismert 200 milliárd fontos programon felül.
Piaci reakciók
Az európai gazdasággal kapcsolatos borús várakozások nem tettek jót az euró árfolyamának: a közös deviza a dollárral szemben nagyot veszített erejéből, az árfolyam 1,4 alá került, ami kéthavi mélypontnak számít.
A délben induló, fél 3-kor felerősödő kockázatkerülő hangulat a forintot is megviselte, az euróval szemben a nap közben jellemző 275,5 körüli szintekről egészen 278-ig emelkedett a közös deviza árfolyama, röviddel később azonban a 277-es szint erősödött vissza a forint. A svájci frankkal szemben is veszített valamelyest a forint, ám a 229 fölötti szintről a svájci jegybank keddi bejelentése óta erősen beszűkült az árfolyamsáv, a frank vissza is tért az azóta jellemző 228 alatti szintre.
Semmi jó nem történik a görögökkel
Egyre rosszabb a helyzet Az OECD friss jelentése szerint romlottak a fejlett ipari országok gazdasági kilátásai az elmúlt negyedévben. A világ 7 legfejlettebb országában A harmadik negyedévben 1,6 százalékos éves növekedés várható, a negyedik negyedévben pedig mindössze 0,2 százalékos bővülés valószínű. Az OECD szerint a lassulás különösen Németországban lesz érzékelhető: 2,6 százalékos évesített növekedés várható a harmadik negyedévben, és 1,4 százalékos csökkenés a negyedikben. Az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben 1,1 százalék, a negyedikben 0,4 százalékos GDP-növekedés lehet évesítve. |
Napközben a görög kormányszóvivő sietett hangoztatni: Görögország nincs kitéve annak a veszélynek, hogy esetleg kipenderítik az euróövezetből, és a terveknek megfelelően a jövő héten folytatja a tárgyalásokat az EU-IMF-EKB küldöttséggel. Eliasz Moszialosz minden bizonnyal Hollandia miniszterelnökének és pénzügyminiszterének ötletére reagált, akik azt szorgalmazzák, hogy teremtsék meg a jogi lehetőségét annak, hogy a pénzügyi stabilitási előírásokat folyamatosan megsértő tagállamokat végső szankcióként ki lehessen tenni az euróövezetből.
Jean-Claude Juncker, az Eurogroup, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is a mentőcsomaghoz kapcsolódó megállapodás betartására figyelmeztette a görögöket, mondván: ha nem tartják magukat a feltételekhez, nem kapják meg a túléléshez szükséges pénzt sem.
Privátbankár