A 60 millions consommateurs (60 millió fogyasztó) című magazin csütörtökön utcára kerülő számában ismert márkák említésével a "rejtett áremelés" módszeréről számol be, amelynek lényege: az élelmiszeripari vállalatok olyan módszereket eszeltek ki, hogy a vásárlónak első látásra ne tűnjék fel az áremelkedés.
A leggyakrabban alkalmazott módszer: ugyanazért az árért kevesebb terméket kínálnak. A csomagolás nem változik, csak rajta a termék mennyiségének jelölése. A lap példákat is említ. Az egyik legkedveltebb keksz mennyisége a korábbi 330 grammról 300-ra csökkent a nyáron. A Danone eddig egy kilós túrójából 85 deka lett, a kisdobozos joghurtok pedig 100-ról 90 grammra csökkentek. Hasonló módszerrel rövidült meg a Mars csoki is. Az árak viszont nem változtak.
Az élelmiszergyártók egy másik kedvelt módszere az új csomagolás, és arra hivatkozva emelik az árat. Van olyan rágógumi, amelynek ára így 13,75-ről 20,73 euróra ugrott.
A harmadik, "feltehetően legveszélyesebb" módszer pedig az összetétel módosítása: a megdrágult alapanyagokat egyszerűen olcsóbb helyettesítőkkel pótolják az élelmiszergyártók. Vagy a joghurtokat egyszerűen kicsit felvizezik a megemelkedett tejár miatt, állítja Lionel Maugein, a cikk szerzője.
Nicolas Rion, a Danone vezérigazgatója a France 2 közszolgálati televízió híradójában visszautasította a rejtett áremelésre vonatkozó vádakat. Szerinte minden változtatást mindig részletesen közölnek a sajtóval. A statisztikák szerint az elmúlt két évben a francia élelmiszeripari vállalatok a nyersanyagárak emelkedésének 25 százalékát hárították át a fogyasztókra.
Jean-René Buisson, a francia élelmiszergyártók országos egyesületének elnöke pedig azt állítja, hogy csak abban az esetben emelkedett egy termék ára, ha megváltozott annak összetétele. Ez pedig szerinte kizárólag egészségügyi okokból történik, mert az emberek egyre kevesebb kalóriájú termékeket szeretnének fogyasztani.
Speciális vonalkódot kapnak a drága élelmiszerek
Egymilliárdan éheznek a világon
Húsra vágynak leginkább a magyarok
A krumpli megizzasztja a világ tudósait
Az ételrendelés is lehet kockázatos
MTI