Új részvények a parketten: miből lesz a sikersztori?

A BÉT és a KBC Securities konferenciáján rendezett beszélgetésen egy alapkezelő, egy üzletkötő és egy elemző kereste a választ arra, mitől függ, hogy egy kis- vagy közepes vállalat sikerrel jár-e, ha úgy dönt, a tőzsdére lép. Az biztos, hogy a transzparencia és az alapos kommunikáció elengedhetetlen, de nem árt az sem, ha egy jó sztori van a háttérben – vagy legalább egy alacsony ár. A Masterplast és a Brokernet már a rajtvonalon áll.

Mi tetszik a befektetőknek?

Nyári Zsolt, KBC Securities senior üzletkötője Bár nincs kőbe vésve a határ, de alapesetben a 100 millió eurós közkézhányad az az értékhatár, ami fölött érdekessé válik az intézményi befektetőknek egy cég. Az alapkezelőnél szívesen foglalkoznak kisebb cégekkel: alapvetően ez az a terület, ahol alulárazott társaságokra lehet bukkanni. Nyári Zsolt szerint a kisebb cégek kisebb volatilitása kétélű fegyver, könnyebben mozdul az árfolyam. Nehéz konkrét számokat mondani, de a napi 50-100 millió forintos forgalom a vízválasztó abban, hogy érdemesnek tartják-e befektetési szempontból vizsgálni az adott vállalatot.

Egy jó üzleti modell, egy jó termék, tudás – ez a sztori, amit mi egy cégben keresünk – mondta Horvát István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Szívesen foglalkoznak azonban unalmasnak tűnő céggel is, ha jó az árazás: néha az is elég, hogy egy papír olcsó legyen – amellett hogy átláthatóan, jól működő cég álljon mögötte. Ilyen látszólag unalmas befektetés volt korábban a Brau vagy a TVK is – emlékezett vissza a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Meglepően gyorsan jó hozamot sikerült elérniük a Linamar papírjain is, hiába tűnt befektetési szempontból unalmasnak egy időben. Nyári Zsolt a Fotex részvények árfolyamának felfutására emlékezett vissza – egy üzletkötőnek ez a sztori. Szentirmai Péter, a KBC elemzője szerint elemzői szemmel nézve az a jó sztori, amit jól meg lehet írni, ami izgalmas, amit el lehet adni.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az mindenképp rossz üzenet a befektetőknek, ha a tőzsdei kibocsátást a tulajdonosok arra használják fel, hogy teljesen kiszálljanak a cégből – ilyen szituációban a racionális döntés semmiképp sem az érintett vállalat papírjainak vásárlása.

Üvegzseb: mitől transzparens egy tőzsdei cég?

Egy cég akkor lesz hiteles és transzparens, ha a befektetők úgy érzik, hogy megkapják a megfelelő tájékoztatást döntéseik meghozatalakor – mondta Szentirmai Péter. Horváth István ezt azzal egészítette ki: a kommunikáció kiemelt fontosságú, valamint a hozzáférés a menedzsmenthez, akiknek nyitottnak kell lenniük döntéseik ismertetésére, indoklására a befektetőik felé. Nyári Zsolt kiemelte az információk megosztásának fontosságát: ne a „suttogó propaganda” irányítsa a kereskedést, hanem a tiszta, világos, mindenki számára elérhető információk. Ha valami történik a vállalattal, azt ismertetni kell, meg kell magyarázni a befektetőknek.

Nyári szerint a döntések meghozatalánál a különböző befektetők teljesen eltérő információkat tartanak fontosnak: a kisbefektetők esetenként egészen más időtávban gondolkodnak, mint például a nyugdíjpénztárak. Horvát István szerint a kevesebb néha több: a vállalkozást jellemző számok esetében sokszor jobb csak a fő adatokkal kapcsolatban guidance-t kiadni, a részletesebb adathalmaz csak bonyolíthatja a döntéshozást. Szentirmai szerint szükség van az iránymutatásra, ha nem is részletes várható számokra, de a kitűzött célokra és a fő folyamatok irányára vonatkozóan.

Mikor mondhatjuk, hogy sikeres volt a tőzsdei kibocsátás?

A konferenciáról folyamatosan tudósított a Privátbankár, korábbi beszámolóinkban olvashat a már tőzsdén lévő kis és közepes vállalatokról, a szitek konstrukciójáról és elemzői véleményekről.

Horvát István szerint a tőzsdei bevezetés sikerességének megítélése előtt azt kell mérlegelni, hogy az adott cég a fejlődésének milyen szakaszában van. Nem csak az elért árfolyam számít, hanem az is, hogy sikerül-e a megcélzott tulajdonosi kört elérni a bevezetéssel. Nyári Zsolt szerint a siker egyik mércéje, hogy van-e megfelelő tőzsdei forgalma a bevezetett részvénynek.

Az elemző számára elsősorban az árfolyam a legfontosabb értékmérője annak, hogy sikerült-e eladni a sztorit a befektetőknek – mondta Szentirmai Péter. Emellett döntő jelentőségű, hogy a cég meg tud-e felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogszabályok az nyrt-kkel szemben támasztanak.

A konferencián két olyan vállalat is beszámolt szándékairól, amely a közeljövőben tőzsdére készül.

Masterplast: 2011?

A Masterplast Group 1997-ben egy klasszikus garázsvállalatként indult Magyarországon, jelenleg Közép-Kelet-Európa egyik vezető építőanyag-gyártó és -forgalmazó vállalata, több mint 700 embert foglalkoztat. 12 országban van leányvállalata, legnagyobb piaca Románia, a második Magyarország – mondta el Tibor Dávid, a Masterplast Group International elnök-vezérigazgatója.

A Masterplast konszolidált árbevétele dinamikusan nőtt 2008-ig, a válság hatása azonban rányomta bélyegét az építőipari cég eredményére. A tőzsdérelépés időzítését Tibor Dávid azzal indokolta: az elmúlt 2 évben a vállalat válságállónak bizonyult, nyereséges tudott maradni a nehéz körülmények ellenére. Ezt az időszakot a veszteséges tevékenységek felszámolására használták fel.

A 2 év reorganizációjának eredményeként a nyereségtermelő képesség jelentősen megemelkedett, az EBITDA és az üzemi eredmény értéke 2011-ben nagyot emelkedik – közölte az elnök-vezérigazgató.

A tőkepiacról érkező tőkét a felújítási szegmensben várható erőteljes konjunktúra kiaknázására fordítja majd a cég. Az újlakás-építésben nem vár semmiféle fellendülést a cég, a megvalósuló építkezéseknél azonban az előírások változásának köszönhetően komoly szigetelési munkálatokra lesz szükség, amiből a Masterplast is profitálhat. A cég erősítené a sajátmárkás termékek fejlesztését és forgalmazását is.

2006-ban kezdte meg a társaság a tőzsdei bevezetésre való felkészülést, a 2009-re tervezett kezdési időpontot azonban a válság miatt el kellett halasztaniuk. 2011 elején frissítették a tőkebevonásra vonatkozó stratégiát a beruházási tervekkel és a tőkebevonással kapcsolatban is. Áprilisban bejegyezték a Masterplast Nyrt.-t, várhatóan novemberben nyilvánosságra hozzák a konkrét terveket a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatban.

Brokernet: 2012 ősz?

Gecser Ottó, a Brokernet vezérigazgatója elmondta: a kamatadó bevezetése előtt olyan mértékben ugrott meg a cég eredménye, hogy az alapítók a cég átalakítása mellett döntöttek. A 4 magánszemély által alapított vállalat 1999 óta 50 ezer pénzügyi közvetítőt nevelt ki. Szlovákiában a piac harmadik legnagyobb szereplője a társaság, Romániában a kezdeti nehézségek és az értékesítési rendszer átalakítása után rövid idő alatt a piacvezető szerep közelébe került a Brokernet.

A tőzsdei bevezetés motivációi között megemlítette: a Brokernetnek jelenleg 62-65 százalékos részesedése van a unit linked biztosítások értékesítésében a hazai piacon, ebben már nem látnak fejlődési lehetőséget – más piacok felé kell fordulniuk. Egyrészt más jellegű termékeket kezdenek értékesíteni, másrészt más piacokra is kiterjesztik a működésüket. Ennek megvan az az előnye is, hogy az új piacokon szerzett tapasztalatokat a meglévőkön is jól alkalmazhatóak.

Számos akvizíciós és terjeszkedési lehetőség áll a Brokernet előtt, a tőzsdei szereplés pedig sokat segíthet a vállalat pontos értékének meghatározásában a különböző együttműködések kialakításánál.

Várhatóan 2012 őszére lesz készen a klasszikus típusú tőzsdei kibocsátásra a Brokernet csoport – mondta Gecser Ottó.

Privátbankár - Gáspár András