Újabb kihívások a TB-rendszer előtt: mi lesz a Ratkó-gyerekekkel?

Korózs Lajos elmondta: ez a kerekasztal modellezett öt, a kontinentális Európában működő nyugdíjrendszert – a jellemzően az öngondoskodásra és a magánpénztárakra szakosodott angolszász modellt, a pontrendszeres német modellt, de köztük van az állampolgári jogon járó alapnyugdíj és az azzal kiegészülő munkanyugdíj koncepciója is. A volt államtitkár szerint a döntéshozók ebből a kínálatból, mint a fejlett világban létező modellek “étlapjáról” választhatnának.

“Egy újabb nyugdíj-kerekasztalon elő lehet venni ezeket a számításokat, ám mára a helyzet némileg megváltozott. Ezek a számítások még a hárompilléres nyugdíjrendszerre készültek” - emlékeztetett Korózs Lajos. Hozzátette: a három milió kötelező magán-nyugdíjpénztári tag “visszaterelése” az állami szférába most azt eredményezi, hogy “mindenki nagyon a pénznél lesz”, hiszen óriási járulékbevételi többlet mutatkozik majd a társadalombiztosításban.

Jönnek a Ratkó-gyerekek

“De 2012 után, amikor a Ratkó-gyerekek szeretnének nyugdíjba menni, ott meg egy nagy járadékkifizetési többletigény jelentkezik. Ez miből lesz finanszírozva, ha egy-két év alatt elköltik a magánkasszákból visszahozott pénzt folyó kiadásokra?” - tette fel a kérdést a szocialista politikus a Duna Tv-ben.

Emlékeztetett: jövő év januárjától tízezres nagyságrenddel többen jönnek be a nyugdíjrendszerbe – ők a Ratkó-korszakban született, mára nyugdíjkorba ért személyek. Összességében százezres nagyságrenddel többen jönnek majd be az évek folyamán, hiszen 1950-54 között 174 ezerrel több gyermek született, mint a második világháború és 1950 között.

A nyugdíjrendszer előtt álló kihívás az is, hogy a nyugdíjrendszerből kimenők - elhunytak - korábban születtek, sokszor alacsonyabb iskolai végzettséggel bírtak, kevesebb volt a szolgálati idejük is – így kisebb nyugdíjat is kaptak. A rendszerbe belépők viszont az ötvenes évek után születtek: körükben sokkal többeknek magasabb az iskolai végzettségük, magasabb volt a beosztásuk, több járulékot fizetést kaptak – több nyugdíjat is kell nekik fizetni.

Nem volt eltőzsdézés

A most megszűnt három pilléres vegyes rendszerről Korózs Lajos azt mondta: nézete szerint az fenntartható, rugalmas és finanszírozható volt, persze nem tökéletes. De fenntartásával a közeljövőben – 2012-től – a nyugdíjak harminc százalékát már a magánpillér állta volna, az állami kasszára már csak a hetven százalék kifizetési teher maradt volna.

A szocialista politikus - visszautalva az előző hónapok nyugdíjról folytatott vitáira -, azt mondta: a következő években “garantáltan” csökken a népesség, lineárisan csökken a lélekszám. “Ez akkor is így lenne a következő két évtizedben, ha holnaptól mondjuk több gyermeket szülnének az édesanyák, mint eddig bármikor”.

Megjegyezte: fenntartják véleményüket, hogy a kötelező magán-pillér nem ellensége volt az állami nyugdíjnak, “mint ahogy az itt be van állítva”. Hozzátette: ahol egy pénztártag reálhozami pozícióban van, arra nem lehet mondani, hogy az illető bukott rajta. Amint az is “szemenszedett hazugság” Korózs Lajos szerint, hogy eltőzsdézték volna a befektetéseket a magánkasszák. “Törvény írta elő, hogy a portfóliók több mint fele állampapírban volt, mindössze kilenc százaléknyi volt csak részvény” - hangoztatta a szocialista politikus a Duna Televízió stúdiójában.

Privátbankár