Az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék.
A kormány 2010 őszén sújtotta átmeneti időre különadókkal a távközlési, a kiskereskedelmi és az energiaszolgáltatókat, a költségvetési hiány csökkentésére fordítva az adóból származó bevételeket.
A Bizottság idén márciusban indított jogsértési eljárást a távközlési adó ellen az Engedélyezési Irányelv megsértése miatt. Brüsszel álláspontja szerint ugyanis a magyar válságadóból származó bevétel a szabályokkal ellentétben nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségeihez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós előírásokkal.
"A közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is" - közölte szerkesztőségünkkel Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. |
Magyarországnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását.Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti - írja a Bruxinfo.
Magyarország - olvasható a Brüsszelben közzétett állásfoglalásban - azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelő módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.
A BruxInfo korábbi értesülése szerint a kormány kitartott amellett, hogy a távközlési adó kivetésével nem sértette meg a közösségi jogot. Budapest szerint ugyanis a Bizottság téved, amikor az engedélyezési irányelvre hivatkozik, ami alapján a távközlési adót – a kormány szerint tévesen – igazgatási díjnak tekinti, így a belső piaci szabályoknak való megfelelését kéri számon. A kormány szerint a távközlési adó valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik.
A kiskereskedelmi és az energiaszolgáltatókra kivetett magyarországi különadó ügyében is folyik vizsgálat Brüsszelben. Ezekben az ügyekben csak későbbre várható döntés. |
A Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom AG (DT) igazgatótanácsának tagja korábban úgy fogalmazott: a különadó a Magyar Telekom idei üzleti eredményének 42 százalékát viszi el. Nem véletlen, hogy a bejelentés hatására a Magyar Telekom részvényei nagy forgalom mellett hirtelen erősödni kezdtek.
Privátbankár