.jpg)
Szalai Sándor elmondta, hogy a befektetésialap-piac szabályozására külön törvényt szeretnének alkotni, jelenleg ugyanis a tőkepiaci törvény vonatkozik erre a piaci szegmensre. Ez a törekvés egyébként közös a szakma és a törvényalkotó Pénzügyminisztérium részéről. A szabályozási környezet megreformálása már régebb óta napirenden van - tehát nem a pénzügyi válság kényszerítette ki -, de a válság rávilágított néhány problémára.
Temmel András, a szövetség főtitkára szerint a szakmai munka 80 százalékban kész, a stratégiai irányok készen vannak, és reményeik szerint 2010-ben léphetne hatályba az új törvény.
A stratégiába beletartozik, hogy még szélesebb termékskála alakuljon ki a befektetési alapok piacán. A BAMOSZ vezetői szerint például a származtatott alapok esetében van még tere a bővülésnek. Hangsúlyozták azonban, hogy csak olyan termékkínálatnak van létjogosultsága, amely illeszkedik a hazai pénzügyi kultúrához.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a befektetésialap-piac gyorsan globalizálódik Európában, és egyre nő a szerepe a határon átnyúló értékesítésnek. Ez Magyarország, mint kis ország számára nem nagyon jó, de bezárkózásra, protekcionizmusra nincs szükség. Inkább a külföldi szereplők számára is vonzóvá kellene tenni a szabályozási környezetet. Ugyanakkor szükséges a jogszabályban megfogalmazni a piac nemzeti sajátosságait.
A tájékoztatón szóba került az is, hogy Magyarországon a befektetési alapokban kezelt vagyon 2008-ban mintegy 20 százalékkal csökkent, és a visszaesés mértéke sokkal kisebb volt, mint az európai vagy a térségbeli országokban.
Átértékelték az ingatlanalapok vagyonát
Befalapok: a nehezén már túl vagyunk!
Mi lesz, ha zártvégűvé válik egy ingatlanalap?
Fizetnek az ingatlanalapok
Ingatlanalapok: a kivárás a legjobb taktika
MTI