Út a lejtőn: hogy kerülhettek a csőd szélére az olaszok?

Olaszország gazdaságában 1996-2007 között átlagban mindössze 1,5 százalékos GDP növekedést regisztráltak, ami a többi uniós ország átlagával összehasonlítva kifejezetten szegényesnek tűnik. Olaszország nem csak a fejlett államok teljesítményétől marad el jócskán, de az EU15 és az EU27 átlagtól is rosszabbul teljesít. Már a válság előtt is kedvezőtlen növekedési adatok jellemezték az olasz gazdaságot, a romló tendencia 2002-ben elkezdődött és várhatóan a jövőben is folytatódni fog. A sebezhetőséget jól jelzi, hogy amíg 2008-ban a Lehman-csődöt követően az olasz gazdaság növekedése gyorsabb ütemben csökkent, mint a többi tagállam esetében, addig az eurózóna 2010-es fellendülésekor sem tudtak az átlag fölé kerülni, és az olasz gazdaság csak csekély mértékű növekedést volt képes elérni.

Olaszország felhalmozott adóssága miatt az utóbbi időben előtérbe került a görög és spanyol fizetésképtelenség mellett az olasz államcsőd lehetősége is. A növekvő adósságdinamika mellett a lehetséges államcsőd esélyét növeli a gazdaság lassú növekedési üteme, amely várhatóan az elkövetkező években nem fog javulni. A kedvezőtlen gazdasági növekedés elsősorban a lassuló exportdinamikának és a kevésbé hatékony, versenyképtelen ipari szektornak köszönhető.

A növekvő államadósság mégsem jelent problémát?

Olaszország Németországhoz hasonlóan egy exportorientált gazdaság, exportjának bővülése azonban elmarad a németországi adattól, és a válságot követően a kivitel szűkülése volt megfigyelhető. Ennek következtében az utóbbi években az import értéke meghaladta az exportét, és a külkereskedelmi mérleg deficitessé vált.

A két ország exportvolumene közötti eltérés a 2000-es évek elején nem volt annyira számottevő, de az évtized végére Németország jelentős mértékben lehagyta Olaszországot, s mára úgy tűnik, hogy az olasz gazdaság hátránya behozhatatlannak tűnik. A 2009-es mélypont ellenére a német gazdaság exportjának további bővülése várható, miközben Olaszországban 2012-re az exportbővülés várhatóan épphogy vissza tud majd térni a válság előtti szintre.

Versenyképtelen vállalati szektor

Az olasz vállalatok nagy részének problémáját a versenyképesség és a produktivitás hiánya jelenti, az olasz kis-és középvállalatok nem képesek versenyre kelni a nemzetközi multinacionális vállalatokkal. Elsősorban ezen tényezők miatt nem képesek az olasz exportra termelő vállalatok néhány kivételtől – Fiat, Ferrari, Benetton - eltekintve sikereket elérni. Ipari termelékenységet tekintve az IMD statisztikái alapján Olaszország a középmezőnyben teljesít az európai országok között, azonban az eurózóna országai közül egyedül Portugália és Szlovákia teljesít nála rosszabbul. A kis- és középvállalkozások produktivitás tekintetében jelentős elmaradásban vannak német testvéreikhez képest.

Az olasz GDP 2,20 százaléka a mezőgazdaságból, 25,9 százaléka az iparból származik a legnagyobb súlyt pedig a szolgáltatások adják: az arány a 72,1 százalékot is elérte 2010-ben. A munkaerő jelentős része, mintegy 70 százaléka a szolgáltató szektorban dolgozik, amely elsősorban a turizmusra épül. A válság hatására a turizmus jelentősen visszaesett Olaszországban is, amely ugyancsak csökkentette a gazdaság növekedési lehetőségeit, és a szolgáltató szektort is rendkívül kedvezőtlenül érintette. A szolgáltató szektor nagy aránya miatt a termelő egységek nem járulnak hozzá számottevő mértékben a gazdasági növekedéshez. Nagymértékű gazdasági növekedést a szolgáltató szektorra alapozva, produktivitási problémákkal küzdő termelő szektorral nem egyszerű feladat elérni, és amint a növekedési adatokból jól látható, nem is képes rá az olasz gazdaság.

Észak vs. dél

A jelenlegi adóssággal kapcsolatos problémákhoz nem kis mértékben járult hozzá a nagymértékű adóelkerülési hajlandóság is. A versenyképesség vizsgálatakor Olaszország a második helyen teljesített az európai országok között adóelkerülés, adócsalás tekintetében, ez a roppantul kedvezőtlen arány nagy terhet jelent az olasz államháztartás számára. Mindezek mellet a Nyugat-Európai országokhoz viszonyítva Olaszországban jelentős a korrupció mértéke is.

A korábbi években tapasztalt gazdasági növekedés elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseknek volt köszönhető. Az olasz kormány most növekedés hiányában a költségvetési egyenleg egyensúlyba hozatalát a klasszikus eszközökkel próbálja elérni: megszorító csomagot hoztak létre, melynek keretein belül adóemelést, adókedvezmények szűkítését, önkormányzatok költségvetésének csökkentését tervezik. A megszorítások mellett azonban a gazdaság élénkítését is céljául tűzte ki a csomag, elsősorban a kutatás-fejlesztés, az idegenforgalom és a vállalkozások támogatása, valamint a munkahelyteremtés elősegítését szeretnék elérni.

Az olasz gazdaságra nézve jelentős problémát jelent a régiók közötti egyre jobban mélyülő fejlettségi szakadék, az ország gazdaságát elsősorban a fejlettebb északi régiók húzzák. Ezzel összefüggésben további problémát jelent a nagy mértékű belső vándorlás a déli területekről az északi tartományokba, aminek az oka az ország déli területére jellemző tartósan nagy arányú munkanélküliség.

Privátbankár - Nagy Zsófia